Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

42 Horusitzky Henrik IX. kerület (Ferencváros). A Ferencváros Budapest területének déli részére esik. Határai: északnyugatról a Vámház-kőrút és a Kálvin-tér, északkeletről az Üllői-út, délkeletről Kispest és Pesterzsébet, nyugatról a 150 m széles Duna-csatorna és a nagy Duna. Területe, a Duna területe nélkül, 1131.18 hektár. A IX. kerület északnyugati része, körülbelül a Szvetenay-utcáig, a Duna áradmányos területén fekszik, s ettől az áradmányos, északi résztől majdnem észak-déli irányban húzódik délfelé a Duna pleisztocén partja. Ezáltal a holocén terület mindig keskenyebb és keskenyebb térre szorul, úgyhogy a déli határnál már csak pár méter szélességet ér el. A Kálvin-tér kissé kiemelkedik e térszínből, míg a többi már teljesen kiegyengetett városrész, kivéve a dunamenti földsávot, amely még sok munkát fog felemészteni, míg egyenes területté válik. A kerület többi része diluviális terraszon fekszik, amely a Kőbányai domb felé fokozatosan emelkedik. A terület átlagos magasságát a Duna 0 pontja felett + 10 —- + 20 m között adhatom. Éppen úgy, mint a Duna mentén, a Gubacsi dűlőn is elég bolygatatlan területtel találkozunk, homokbuckákat látunk és közte egynéhány mocsaras területet is, amelyekre még most is eltéved egy-egy vadkacsa is. A kerület geológiai felépítésében az ott előforduló legidősebb kőzet, mely a Duna-hordaléknak is közvetlen feküje, a közép oligocénkori agyag, amelyről a IV. kerülettel kapcsolatban már szólottam. Ezen hordképes agyag a Duna mentén képezi Budapest alapját, délre haladva mindig keskenyebb sávon. Míg nyugatra ez az ú. n. kiscelli agyag a Duna jobboldalára is áthúzódik, addig keletre mélyebbre bukik alá és fiatalabb harmadkori képződmények temetik el. Ezek közül a legidősebb a felső mediterrán tengeri rétegsorozat. E komplexum között eruptív származású tufás anyagot és lajta-mészkövet találunk, amely e terület és a Kőbányai domb között, teknőszerűen települve, a szarmata mészkő és agyag alá dől, majd a XIV. kerületben, a Grassalkovich volt vadászkastély környékén kerül ismét napfényre. Itt tehát épen csak a pleisztocén part közelségében, az Üllői-út mentén, húzódik a takaró alatt rövid szakaszon a mediterrán. Ez csak annyiból érdekei bennünket, hogy a szomszéd területen sekély mélységekből származó artézi vizek ebből a kőzetből származnak. Valamivel szélesebb sávban, a part irányában húzódik azután a mediterránra települő szarmatakori rétegsorozat, amely e területen mészkőből,