Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 27 VII. kerület (Erzsébetváros). Az új kerületi beosztás kapcsán a régi VII. kerület keleti nagyobbik részét is elcsatolták és csak az Aréna-úttól nyugatra eső része maradt meg az Erzsébetvárosban. A kerület jelenlegi határai a következők: keletről az Aréna-út, észak-nyugatról a Vilma királyné útja és a Király-utca, nyugatról a Károly-körút, délkeletről a Rákóczi-út, Baross-tér és Kerepesi-út, úgyhogy az egész Keleti pályaudvar még a VII. kerületbe esik. Területnagysága 248.37 hektár. A VII. kerületet majdnem közepén szeli a pleisztocén Dunapart, amelytől nyugatra a Duna egykori árterülete esik, keletre pedig a pleisztocén Duna-terrasz. Az árterületet a part alatt szeli az egykori nagy Duna-ág és a Károly-körút táján a IV. kerületben ismertetett sziget alján húzódó mocsár. Jelenleg már természetesen az egész terület egyenetlenségeit kiegyengették, úgyhogy a vizek mostmár csak a felszín alatt folydogálnak. A pleisztocén part közelségében húzódik egyszersmind a határvonal a kiscelli agyag és a felső mediterrán képződmények között. A kiscelli agyag felszíne a Klauzál- (István-) téri vásárcsarnok helyén mélyesztett fúrások alapján kb. 3 m-nyire fekszik a Duna 0 pontja alatt, aminek fedője közvetlenül a holocén Duna üledéke, majd a mesterséges feltöltés. A feltöltés a Károly-körútnál 3.20 m, a Klauzáltéri vásárcsarnoknál kb. 3.00 m és tovább a part felé az Izabellatéren 2.50 m vastag. A felszín már annyira kiegyengetett, hogy a Károly-körút tájának kivételével, amely + 9 m magasan fekszik a Duna 0 pontja felett, a terület többi része már csak kisebb térszíni különbségeket mutat. Átlagban + 8 méternek vehetjük a Duna 0 pontja felett a térszíni magasságot. A pleisztocén partnak a legjellemzőbb helyét az Almássy-tér és a Szövetség-utca közti háztömb helyén látjuk, ahol a Tivadarutcában lejtőnek felfelé menve, érezzük az emelkedést. Ezentúl a pleisztocénterraszra érünk. A pleisztocénterrasz egykoron hullámos terület, most már kiegyengetett, beépített városrész, amely +10 — +11 m körüli magasságban fekszik a Duna 0 pontja felett. Nagyobb részét a szomszédos homokbuckák anyagával egyengették ki, s csak kevés helyütt találunk fővárosi szemetes feltöltést. Különösen egyes kiásott és feltöltött gödrök helyén, így pl. 1.90 m törmeléket hordtak az erzsébetvárosi templom alapjához, hogy azt kissé emeljék. A felszín többnyire homok, amely alatt kavicsos rétegek települ-