Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)
Dr. Horusitzky Ferenc: Adatok az Ördögárok-völgy krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához
242 Dr. Horusitzky Ferenc ßNy. felé is, hiszen ezt követi a Gellérthegy- és Várhegyperem is. és az Ördögárok-völgyben folytatódik tovább. Meg kell itt jegyeznem, hogy a hévforrások feltörése szempontjából nem tudok különösebb illteve kizárólagos jelentőséget tulajdonítani annak a kérdésnek, hogy a forrás vízének utat nyitó hasadék milyen irányú tektonikai rendszerhez tartozik, különösen nem, ha elfogadjuk Weszelszky-Gauthier elméletét, mely szerint hévforrásainak vize az alföldön süllyedő kőzettömegek dehidratizációjából származtatandó. Ha az alföld felől jövő víztömegek számára a hegység hasadékai, diszlokációs síkjai valóban csak a vezeték szerepét játszák, melyen a víz a felszínre juthat, a víznek igazán közömbös, hogy vezetékeit milyen irányban fektetik le. A döntő, hogy mélyreható diszkontinuitást találjon a víz a kőzetben. Felszállásában épen úgy nem befolyásolja a hasadék iránya, mint az sem, hogy milyen tektonikai természetű az a diszkontinuitás: egyszerű hasadék, levetődés, vagy pikkelyes feltolódás síkja-e? Vissza kell még térnem a várhegyi források hidrosztatikus nyomásának kérdésére, miután különösnek látszik a Duna 0. pontja feletti 21 m körüli nívó, mely a közeli gellérthegyi források nívójánál jóval magasabb. Ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy a gellérthegyi források alacsony szintje a Dunába szökő szökevényforrások megcsapoló hatásának rovására írandó, mig itt a megcsapolást a Duna felé a Várhegy meggátolja, s hogy forrásaink felnyomódása még mindig a maximális nívó, a városligeti artézi kút 24 m.-es szintje alatt van, ez a nehézség is kiküszöbölhető. Az aknában mért források szintje közötti mintegy egy m nívókülönbség nem szokatlan jelenség a közvetlen egymás közelében levő budai forrásoknál sem. A két forrás egyébként nem ugyanazon hasadékból jön, hanem a XII. sz. akna magasabbról fakadó vize a hegy belseje felé 12 m-rel beljebb fetételezhető másik hasadékbó elred. A nívókülönbség létrehozásában az Ördögárok-völgynek lehet gyenge megcsapoló szerepe. A Gellérthegy peremének forrásokban dús termális törésrendszere tehát nem ÉD.-i irányban halad, hanem ÉNy. felé, a Várhegy peremét követve az Ördögárok-völgyben folytatódik, ahol langyosvizű források árulják el jelenlétét s az egykori erősebb hévforrásműködés nyomai a hidrotermális hatásokban is felismerhetők. A diszlokációs rendszer egyik törését az alagút Ny.-i végén közvelenül is meg lehetett figyelni. ' 16*
