Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)
Dr. Jaskó Sándor: A Baradla-barlang jósvafői szakaszának karszthidrológiája
202 Dr. Jaskó Sándor kerül a napvilágra, s az Ördöglyuk-szakasz végén sem volt olyan hatalmas kapuszerű nyílása, mint például ma a St. Canziáni barlangnak van. Ezért hiába való volna a jósvafői Farkaslyuk-völgy környékén a beomlott természetes barlangbejáratot kutatni. A felszín morfológiája sem enged erre következtetni. Ellenben a hegyoldalban 250—260 m t. sz. f. magasságokban a Pokoltól a Farkaslyuk-ágig mésztufát, homokot és kavicsot látunk lerakódva. (Jó feltárásokat nyújt a bejárathoz vezető autóút falbevágása.) A Jósvafői ág ugyanis majdnem teljes hosszában párhuzamosan fut a Farkaslyuk-völgy meredek falával s belőle jobbkézfelé tartó repedések visznek a felszínre. Ugylátszik, ez a 250—260 méteres szint, melybe a barlang végződése belesimul, hosszabb ideig tartó állandó periódust jelez, mert a felszínen a Jósvavölgy két oldalán gyönyörűen fejlett, széles terrasz húzódik végig ebben a magasságban. A Jósvafői bejárat alatt fakadó vaucluseszerű Jósva-forrás (219.6 m t. sz. f.). valamint a többi környékbeli karsztforrások szintén, jelenleg körülbelül 220 méteres magasságban törnek elő. A karsztvíz és a barlangi vizek szintje tehát körülbelül 35 métert süllyedt. A Jósvafői ág alatti aktív barlangszintnek tehát feltételezhetően fejletlennek, talán ember számára teljesen járhatatlannak kell lennie. A víznyelők ugyanis mindenütt szétágazó, szűk hasadékrendszerekbe vezettek, melyek fenekén csak rövid ideig követhetjük a sziklák közt eltűnő víz nyomait. Tekintve, hogy a víznyelők sok helyen a jelenlegi karsztvízszint közeléig voltak követhetők, leltételezhetjük, hogy amint a felszíni fejlettebb terraszrendszernek a járható barlangszint felel meg, úgy a holocén völgyfenék fejletlenebb állapotának megfelelően, kevésbbé kialakult alsó barlangrendszernek kell léteznie. Áttekintve a tárgyaltakat a következő eredményt foglalhatjuk össze: A Styx-patak régebben az Óriások-termén átfolyva a Jósvafői ágban folyt tovább, s több kisebb hasadékon keresztül került a felszínre, tehát nem tág nyílású forrásbarlangban végződött. A karsztvízszint harmincöt méteres megsüllyedése, a Hosszúszói és Aggteleki barlangrészekre, melyek tömör mészkőben alakultak ki s a kissé ferde felszínű karsztvíztükörtől kevésbé távolodtak el, nem volt nagy hatással. A Jósvafői ág ezzel szemben szárazra került s jelenleg pusztulófélben van a nagyméretű üregkitöltés miatt. Alatta a barlangi vizek fejletlen üreghálózatban áramlanak.
