Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 101 A felszín átlagos magassága a Rákos-patak jobb és bal olda­lán + 11.00 — + 20.00 m és + 9.00 — + 19.00 m. Végül még a történelmi jelentőségű Grassalkovich-dombról kell megemlékeznem, mivel jelenleg ez is a XIV. kerülethez tarto­zik. A 223—230. számú megfigyelő pontok vonatkoznak erre a területre. A domb felső mediterránkori konglomerátból és vulkáni tufa­rétegekből áll. Az alapkőzet a domb felszínével arányosan emel­kedik; a Rákos-völgyben kb. + 18.00 méternyire fekszik a Duna 0 pontja felett s a dombon + 26.00 métert is elér. A Grassalkovich vadászkastély a domb nyugati részén épült, ahol a part merede­ken lejt a völgy felé és kissé lankásan lejt délre, a Kerepesi-út irá­nyában. A nyugati irányban egy homokos platót képez a terület, amelynek északi részén ugyancsak egy kis völgyület van. A va­dászkastély táján + 26 — + 27 méter magas a domb felszíne; innen a domboldal a vögy felé + 20.00 m-ig lejt, a határerdő felé pedig + 30.00 m-ig emelkedik. A talajvizet ezen a területen a Szolnoki-utcában az Almos­utca és Cziráki-utca keresztezésénél lehetett mérni; az előbbi helyen + 19.00 méternél, az utóbbinál + 19.00 — + 21.00 méter­nél volt észlelhető. Itt a víz csak 78.50 és 94.70 mg pro liter kén­trioxidot tartalmaz.. A kastély mögött van egy 12 méteres mély kút, amelyben 2—3 méteres vízoszlop szokott lenni. Miután ez a víz a tufás rétegekből fakad, tiszta talajvíznek nem minősíthető. A kastélyban is van még egy kút, ahhoz azonban nem férhettem. Az erdőcske szélén, a 230. számú fúrási helyen, az 1908. évből származó fúrás alapján sem igen vehető az ebben a mélységben levő víz ezen a területen talajvíznek, mert ott másfél méteres ho­mok alatt tufás komplexum következik, felülről számítva 80.15 mé­terig. A fúrólyukból 16.5° C-ú víz, felülről számítva 7.32 m mély­ségig, a Duna 0 pontjához viszonyítva + 22.83 m-ig emelkedik. Nem lehetetlen, hogy már az említett kutak is tufából szár­mazó vizet tartalmaznak. A talajvíz aggresszívitására vonatkozólag a XIV. kerület terü­letéről meglehetős sok adattal rendelkezünk. A 31 helyről gyűjtött vízről több elemzési adattál bírunk, mely elemzések nemcsak a kéntrioxid-tartalmat árulják el, hanem a gipsz-, keserüsó-glaubersó­tartalmat és külön a magnéziumot is kimutatják. Ezeket az adato­kat a mellékelt táblázatokban közlöm. (Lásd. a következő oldalt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom