Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

ifj. Noszky Jenő dr.: Adatok Lókút község vízellátásának kérdéséhez

90 ifj. dr. Noszky Jenő Ez az osztreás-brachiopodás, stb. agyag és márga csoport igen jó vízzáró réteg, amint azt az Északi Bakony egyéb pontjain is ki lehetett mutatni. Vastagságát Lókút környékén nem lehet megállapítani. Ezért, meg mivel a többi, középső kréta szintekre vonatkozólag is csaknem ugyanaz a helyzet, idézett munkám adatait kell tekintetbe vennünk. (Kb. 40 m lehet.) A requiéniás mészkő-csoport meglehetős nagy foltokban jelentkezik. Mivel sok hasadék járja át, meg a tektonikai mozgások alkalmával, mint az agyagon ülő rétegsor, a mechanikai hatásoknak is erősen ki volt téve, a vizet kitűnően átbocsátja. Az orbitolinás mészkő-csoport is vízátbocsátó, valamint a fedőjét alkotó szürke táblás mészkövek is, melyek a falutól úgy É-ra, mint D-re több helyen is előbukkannak. A glaukonitos mészmárga is kimutatható volt a falu nyugati végén egy kis foltocskában. Vékonysága és vízátjárhatósága folytán a víznyerés szempontjából szintén nem jöhet számításba. A középső kréta legfiatalabb tagja, a turriliteses márga vízrekesztő tulajdonságú. Ez a képződmény két helyen kerül felszínre: egy kisebb foltban a templom alatt, egy nagyobban pedig a temető környékén a keleti faluvégen. A képződmények két utolsó tagja közül a miocén homok és kavics, amit egy kis foltban a Kávás hegytől D-re megtaláltam, vízgyűjtőként szerepelhet, ha alatta vízzáró réteg fekszik. A lösz vízáteresztő rétegcsoport, s néha összeszivárgás útján ad is vizet, ha alatta agyagok vannak, vagy ha elég vastag. De mint a falu-környéki ebbe a képződménybe mélyesztett — kutak mutatják, csak időszakonként. Az Északi Bakonyban általában két, vizet adó ill. vízrekesztő rétegcsoport van. Az egyik a már említett középső kréta agyag- és márga csoport fedőlapja, a másik a miocén képződmény. Több helyen azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a miocén homokok és kavics rétegek alatt agyagok is foglalnak helyet, melyek vízzáró rétegként hatnak. Az Északi Bakony két legnagyobb patakja a Gaja és a Gerence forráságai mind ilyen miocén kaviccsal borított vidékre, illetőleg az osztreás-brachiopodás, stb. középső kréta csoport kibúvásaira nyúlnak vissza. Az előzőket összevetve tehát az egész júra és alsó kréta képződmény mintegy 500 m-nek adódó rétegsora vízáteresztő kőzetekből áll, melyekből vizet remélnünk nem lehet. A mintegy 200 m vastag középső-kréta képződmény aljában, az osztreás-brachiopodás,