Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

58 Dr. Noszky Jenő tartotta. A salgói és zagyvarónai szénbányászat pontos térképi felvételei révén váltak ezek ismeretessé. A pleisztocénban a klímának hidegre és erősen szárazra válásával területünk is belekerül az Alföldünkön akkoriban uralkodott, félsivatagi zónába. Tehát erős deflációs pusztulás és a nyomán fellépő, helyenkint erős lösztakaró-képződés lesz — különösen a fiatalabb pleisztocénban — a fő formáló tényező. A pleisztocénban, a pliocén végén, a visegrádi szoros áttörése révén megalakult KözépDuna folyamvidékének hatása alatt, a mai Ipoly kialakulása is megtörténik, amely azután az eddig gyenge, bizonytalan lefolyású (vagy talán eleinte a régibb időkben több helyt lefolyástalan részletei is voltak) vidékeket határozott lefolyásúakká alakította át. Ennek a hátráló erózióval történő vízhálózati bekapcsolásnak tényleges nyomaira csak a fiatalabb pleisztocéntől kezdve mutatkoznak pozitívebb adatok: a terraszok, a két nagy nógrádi mélyedés egyes pontjain. A holocénban azután a klíma nedvesebbé válásával a deflációs pusztulások fokozatosan megenyhülnek. Ellenben az eróziós folyamatok természetesen erősödnek. Igaz, hogy ezt viszont az uralomra jutó növénytakaró igyekszik megfogni. Az óholocén terraszok már mindenütt kifejlődtek az Ipoly mentén s így a mai helyzetre, ill. formákra való átmenet egészen hasonló a többi Duna mellékfolyóéhoz. Megjegyzendő, hogy a klimatikus viszonyok ismerete döntő fontosságú tényező a régebbi hidrográfiai viszonyok számbavételénél is. Azonban, sajnos, e téren a legfontosabb bizonyítékokat adó, hiteles okmányszámba menő paleo-botanikai kutatásaink itt, mint általában nálunk e téren mindenütt, aránytalanul el vannak még hanyagolva. Az egész Ipolyvölgyből egyetlen szintecskének, az alsó-aquitanien középső részének flórájából ismerünk egyetmást: Ipolytarnócról.

1 Az ottani riolittufák gazdag, pálmás flórája melegebb és nedvesebb szubtropikusra valló időszakot jelent. A felső tortónienben az egyes korallok jelenléte és a zátonyépítő korallok hiánya viszont mérsékeltebb szubtropikusra vallanak már csupán. Ellenben az alsó-tortónienből a flórák, melyeket pedig bőven lehet találni az ipolymenti andezittufa rétegekben, egyáltalában nincsenek feldolgozva s így épen a legkritikusabb kezdeti, kialakulási idejében a tényleges hidrográfiai fejlődésnek — hi~ 1 Jablonszky J.: A tarnóci mediterrápkor.ú flóra. (M. kir. Földt. Int. Évkönyve. XXII. p. 227—276.)