Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

48 Dr. Noszky Jenő lem meg itt röviden bemutatni: genetikai egymásutánjukat, kifejlődésüket (amennyire lehet méretüket is) és elterjedésüket emelvén ki: E képződmények részletesebb jellemzését „Hont és Nógrád vármegyék geológiai viszonyai" című

1 munkámban próbáltam öszszeállítani. Azonkívül a szorosabb értelemben vett, ipolyvölgyi részleteknél főszerepet játszó, oligocén-miocén képződmények speciális kifejlődését két régebbi munkámban vázoltam.

23 • így, az ismétlések elkerülése végett is, csak arra óhajtok még rámutatni, hogy hidrológiai nézőpontból minden képződménynél legelsősorban szilárdságuk (keménységük, illetőleg mállékonyságuk jön számításba, azonkívül persze vízszintes és függőleges elterjedésük. Mert pl. a pár kis bazalt folt, vagy a triász és eocén rög szerepe meglehetősen kicsiny a terület zömét alkotó, nagy vastagságú vulkáni takarók mellett, vagy pedig a tulajdonképeni Ipolyvölgy bázisát alkotó oligocén képződményekkel szemben. A nagy elterjedésű és nagy változatosságú Helvétien (schlier) képződmények szerepe is több helyt jelentős. Továbbá azt is ki kell emelnem, hogy számos hidrológiai kérdésnél döntőbefolyású szerepe van a pleisztocén és holocén kornak, illetőleg képződményeiknek, amelyeket az általánosabb geológiai megfigyeléseknél rendszerint csak per tangentem szoktuk érinteni és számbá venni. Azonban itt, pl. a paleohidrográfiánál — ezek jelentik a pozitívabb, szinte már írásos emlékszámba menő okmánytárát a vízhálózat fejlődéstörténetének, míg a többi, régibb képződmény, épen a terresztrikumoknak kisebb és rendszerint hézagosabb voltánál fogva, legfeljebb, mint a történelemelőtti idők elmosódó jellegű tényezői vehetők itt csupán számításba. Ezért is a pleisztocént és holocént két-két tagra szétválasztva veszem tekintetbe. C. Területünk tektonikai viszonyai és a iontosabb exogén erők létrehozta változások. Területünkön a tenger vizéből leülepedett litorális és neritikus képződmények a sülyedéseket kitöltött, terrigén hordalékok, a vulkánikus fel- illetőleg kitörések létrehozta takaró felhalmozódások 'Hont és Nógrád vármegyék monographiája. (Budapest. 1934. p. 9—50:) 2 Annales Musei. Nat. Hung. XXIV. 1926. p. 287—330. és XXVIJ. 1930. p. 159—236. 3 A Magyar Középhegység schlier rétegei. (A Debr. Tisza 1. Tud. Társ. II. oszt. Munkái. III. p. 81—128.)