Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

forrás radioaktivitása. Dalmady '/..: Az ásványvizek vegyi összetételének grafikus ábrázolása. Horusitzky H.: A miskolci Deichsel-féle gyár artézi kútja. Scluifarzik F.: A hajdúszoboszlói III. sz. állami mélyfúrásról. Emszt K.: A hajdúszoboszlói hévforrás előzetes kémiai vizsgálatának eredménye. Dalmady Z.: Miként volna a hajdúszoboszlói hévvíz orvosilag felhasználható. Weszelszky Gy.: A juvenilis vizekről. M. v. Pálffy: Über die hydrologische Verhältnisse d. Sauerbrunnenquelle von Kékkút im Zalaer Komitate. K. Emszt: Die Theodoraquelle v. Kékkút (Analysen). Fr. Schaiarzik: Geologische und grafische Darstellung der Mineralquellen der Haupt- u. Residenzstadt Budapest in Ungarn. G. Bdnlaky: Die geschichtlichen und wirtschaftlichen Verhältnisse d. Budapester Mineralquellen. J. Benczúr: Über die therapeutische Wirkung d. Mineralquellen v. Budapest. Gy. Weszelszky: Die chemische Verhältnisse der Budapester Mineralquellen. A. Vendl: Über die geologische Verhältnisse d. Somlyó und des Szárhegy-Berge und ihre einstigen Thermen. Gy. Weszelszky: Die Radioaktivität der Budapester Hungaria Qulle. Z. v. Dalmady: Uber die grafische Darstellung der chemischen Zusammensetzung der Mineralwässer. H. Horusitzky: Über den Deichselscheu artesischen Brunnen in Miskolc (Komitat Borsod). Fr. Schaiarzik: Über die jc.dhältige Therme desHajdúszoboszlóer Thermalwassers. K. Emszt: Vorausgehende Untersuchung des Hajdúszoboszlóer Thermalwassers. Gy. Weszelszky: Über die juvenilen Wässer. VII—VIII. 1927—1928. Schaiarzik F.: A budapesti ásványvízkincs gazdaságosabb kihasználásáról. Szalai T.: A szentendrei artézi-kút. Pávai-Vajna F.: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros? Vendl A: Adatok a Duna Nagymaros-Szentendrei szakaszának ismeretéhez. Weszelszky Gy.: A budapesti Hungária forrás vize hőmérsékletének változásáról. Maucha R.: A fényintenzitás mint hidrológiai tényező. Liffa A.: Göncz és környékének hidrológiai viszonyai. Horusitzky H.: Kiskúnfélegyháza r. t. város altalajának geotermikus gradienséről. Emszt K.: A baranyamegyei Mánfa község határában lévő Sikonda forrás kémiai vizsgálatának eredményei. Emszt K.: Harkányi hévforrások újabb kémiai elemzése Siimeghy J.: Az Alföld geotermikus gradiense. R. Maucha: Die Lichtintensität als hydrologischer Faktor. A. Liffa: Die hydrologischen Verhältnisse der Gemeinde Gönc und deren Umgebung. H. Horusitzky: Vom geothermischen Gradient des Untergrundes der Stadt Kiskúnfélegyháza. K. Emszt: Die chemische Untersuchung des Thermalwassers von Mánfa. K. Emszt: Neue Untersuchungen über die Harkányer Thermalquellen. IX. 1929. H. Horusitzky: Uber den neuen artesischen Brunnen v. Szolnok. M. v. Pálffy: Daten zur Kenntniss der Hydrologie der Umgebung von Pécs (Fiinfkirchen). M. v. Pálfy: Schwankungen in der Wassermenge der Thermalquellen von Budapest. Fr. Pávai-Vajna: Über die Geschichte und die geologischen Verhältnisse der Tiefbohrung von Lillafüred. L. Mädai jun.: Hydrogeologische Studien über die Wassergiebigkeit-Messungen bei dem arteser Brunnen der St. Margarethen-Insel in Budapest. A. Vendl: Das Grundwasser im Rutschgelände von Óbuda. G.v. Weszelszky: Über die Konsequenzen der Theorie von Suess und Gautier. Fr. Papp: Hydrogeologische Beobachtungen in Börzsöny-Gebirge. Fr. Marschall: Chemische Untersuchung des Wassers der „Szent István" Heilquelle bei Párád. K. Emszt: Die chemische Analyse der lauen-Quellen von Dunaalmás. St. de Finály: Irrigation of the „Hungarian Plan." A IX. kötet idegen nyelven megjelent értekezései teljes terjedelemben magyarul is megjelentek. X. 1. 1930. Pálfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. II. Vendl A.: § A Lágymányos talajvizéről. Treitz P.: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk. Takáts T.: A Duna lebegő hordaléka Budapesten. Vendl A.: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről. Benda L.: Vasvármegye és Zalavidék artézi kútjai. Löw M.: Ujabb Gellérthegyi hévforrásnyomok. Pdvai-Vajna F.: A