Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Dalmady Zoltán dr.: A balneológia és hidrológia kapcsolatáról

A balneológia és hidrolóiíia kapcsolatáról 13 1. Az ásványvizek, 2. a folyók, a tavak és a tengerek, és 3. az iszapok, lápok, gyűjtőnéven a peloidok. 1. Az ásványvizekről. A magyar fürdőtörvény (1929 : XVI. t. c.) meghatározása szerint (26. §): „ásványvíz az a víz, amelynek a rendestől eltérő vegyi összetétele, fizikai tulajdonsága és geológiai eredete van és amely ennek következtében fokozottan üdítő, vagy az emberi szervezetéletműködését előmozdító hatású." (27. §.): „Gyógyvíz az az ásványvíz, amelynek vegyi összetételénél vagy fizikai tulajdonságánál fogva gyógyhatása van." A magyar fürdőtörvény tehát különbséget tesz ásványvíz és gyógyvíz között, ez utóbbi fogalomkörét alárendelve az előbbiének. Az ásványvíz fogalmának megfogalmazásában már az orvosi gyakorlati szempontokat érvényesíti, kimondván, hogy a közönséges vizektől való eltérésnek olyannak kell lennie, hogy annak folytán a víz fokozottan üdítővé, vagy az emberi szervezet életműködését előmozdító hatásúvá váljék. Más szóval a víz az egészség megőrzésére és ápolására a közönséges vizeknél fokozottabb mértékben legyen alkalmas. Már e meghatározásból kitűnik, hogy az orvos más szempontból bírálja a víz ásványvíz jellegét, vagy általában különleges természetét, mint a geológus. Néhány példa ezt jól megvilágítja. Valamely tőzeges láp szélén fakadó, jelentékeny kénhidrogéntartalmú víz kétségtelenül lényegesen eltér a közönséges vizektől, de sem egészségápolásra, sem gyógyításra nem alkalmas, tehát ásványvíznek nem minősíthető. És ugyanígy kell elbírálnunk számos bányában fakadó, vegyi összetételükben gyakran igen különleges, de orvosgyakorlati célokra merőben használhatatlan vizet. Valamely forrás vagy kút vizének értéke elbírálásában a balneológust a következő szempontok vezetik: 1. milyenek a víz fizikai tulajdonságai, így elsősorban hőmérséklete és radioaktivitása. 2. Milyen a víz vegyi összetétele. 3. Minők a víz gyógyhatására vonatkozó gyakorlati tapasztalatok és 4. mekkora a gyakorlati, illetőleg üzleti fölhasználhatóság. A balneológiai érték elbírálásában különös súllyal esik latba, hogy a szóbanforgó víz tisztán ivókúrák, vagy fürdőkúrák céljait fogja-e szolgálni, vagy esetleg a kettőt együttesen.