Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Földvári Aladár: Hidrológiai megfigyelések a Budai hegység nyugati peremén

110 Földvári Aladár 3. A víztartó rétegek további csoportját a Zsámbéki medence keleti peremén a pannon rétegekben találjuk. Itt a vízgyűjtő terület a Budai-hegység nyugati peremét alkotó és legnagyobbrészt lösszel fedett szarmata mészkő és pannon homokból álló dombvidék. A medence belseje felé ezekre a kőzetekre a pannon agyagok települnek és ezek alatt a pannon homokrétegeiben a víz feltárható. Ilyen Páty északi végén a téglagyár kútja. (5. ábra.) Itt a pannon agyag átfúrása után a felszín alatt 23 m-ben homokos rétegben bő víznívót találtak. A víz kétségkívül magasabb helyről jut ide, ugyanis olyan nyomása van, hogy a felszín alatt 5 m-ig emelkedik, tehát 18 m-rel emelkedik a víztartó réteg fölé. 4. A terület kútjainak nagy része a löszben és felső törmelék rétegben összeszivárgó és az alattuk elhelyezkedő pannon agyag által viszatartott vízből táplálkozik. Alkalmas helyen forrás alakjában is felszínre kerülhet ez a víz pl. valószínűleg ilyen a pátyi téglagyár mellett a Pátyi völgyben fakadó forrás, mely a Pátyi völgy felső szakaszán beszivárgó vizet vezeti el. Megemlíthető még. hogy a Zsámbéki medence belsejében Herceghalom artézi kútja az agyagos felső oligocén rétegek felett elhelyezkedő kavicsos homokos középmiocén rétegekből (helvétien) kapja a vizét. (Halaváts Gy.: A herceghalmí artézi kút. Fötdt. Közi. 1892.) További érdekessége e területnek a torbágyi viadukttól délkeletre a Metternich hercegi vadászház közelében lévő keserűvíz kút, melynek vize a felső oligocén rétegekből szivárog össze. A geológiai mult folyamán e területen hévforrások is működtek. Hévforrások nyomait a dolomiton és főleg az oligocén homokkövön találjuk meg. A dolomit elporlódása, vörös színeződése, valamint repedéseinek kitöltése jól látható a Páty-Budakeszi országút déli oldalán a Kiskopasz-hegy alatt feltárt dolomit bányában. Az oligocén rétegek hévforrások működése következtében téglavörös, lila, stb. színeződésü homokkővé alakultak át. Ezek az átalakult homokkövek sokszor a hárshegyi homokkőhöz hasonlítanak. Elterjedésük főleg a Biai-hegy, Kiskopasz-hegy, Nagykopasz-hegy környékére szorítkozik. Ezt a területet fiatal vetődések tördelik apró rögökre. A vetődések és az átalakult oligocén kőzetek viszonyáról a 6. ábra tájékoztat. Kétségkívül ez a terület volt a hévforrások működésériek egyik főfészke. Máshol is megtalálni az elváltozások nyomait. A torbágyi viadukttól délkeletre a Közép-hegy északi elődombjain helyenkint a felső oligocén homokkő változott át. A pátyi Tündérkutat környező