Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai

Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai 35 lyuknál és az aba ligeti barlangból. Ezeknek a karsztforrásoknak a vize nem állandó mennyiségű, hanem a csapadékvíz mennyiségétől függ. Ezekkel Böckli János (2), Púliy (14) és mások bőven foglalkoztak, s így részletesen nem tárgyalom. Egyszerű talajvizek: A sikondai hévforrás védőterületének megállapításával kapcsolatban, a környező községek kútjainak hőmérsékletét megmérve, azt észleltem, hogy Magyarszék, Németszék és Szopok (Mecsekfalu) 124 kútjában (a kutak 2—20 m mélységűek) a talajvíz hőfoka 8—12° C hőmérsékletű. Ezek a kutak tipikus talaj vízkutak, semmi összefüggésben nincsenek a termális vízzel, hőmérséklet-ingadozásuk kizárólag a levegőhőmérséklet változásaival függ össze. Ezekben iparkodtam rövid képet adni Sikondafürdő és környékének hidrológiai viszonyairól s a következőkben a fürdőtelepet fogom röviden ismertetni. A sikondai fürdőtelep 28 kat. hold nagyságú réten, egy igen szép fekvésű, háromfelé ágazó, majdnem sík völgyben fekszik, melyet 350 kat. hold nagyságú 30—80 éves lomb- és fenyőerdővel beültetett lankás dombok vesznek körül és ezek az erdős-lankás dombok ideálisan megvédik a fürdőtelepet a szelek járásától. Maga a fürdőtelep 185 méter magasan, míg a környező erdőborította dombok 275 m magasan fekszenek a tenger színe felett. (A fürdőtelep fekvéséről némi képet adnak a 7. és 8. sz. fényképek.) A fürdőtelep a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat sikondai fúrásának a helyén (1. az 1. sz. fényképet) fejlődött ki. Mint már a bevezetésben említettem, 1928. nyarán még a fúrólyuk Iecsövezése előtt a Székesegyházi Uradalom, illetve Kolossváry Andor erdőtanácsos úr egy ideiglenesen deszkafallal ketté (női- és férfiosztályra) osztott beton-fürdőmedencét létesített, melynek medencéje 13 X 20 m alapterületű, 0.30—1.30 m mély és 70 kabinnal van körülvéve. A medencében a víz 33° C hőmérsékletű. A következő évben a sikondai fúrólyukat a Székesegyházi Uradalom 203 és 197 mm külső átmérőjű acél fúrócsővel, a Lapp-félé mélyfúró vállalat által lecsüveztette, a kútra egy elosztó fejet készíttetett, e fölé egy ideiglenes kútházat építtetett és felhasználva a hévvíz 18—20 m magasságra való felszökését, természetes szökőkútat képeztetett ki. (L. a 4. sz. fényképet.) A fúrólyuknak acélcsővel való lecsövezése egy nem helytálló szaktanács alapján eszközöltetett, aminek az a hátránya, hogy a melegvízben lévő sok szabad és kötött szénsav ezt az acélcsövet pár év alatt teljesen el fogja marni. Az 3»