Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai

32 Vitális Sándor dr. tette az alsómediterrán tenger előnyomulását. Természetesen észak felé fokozatosan több, a külszínen nem nyomozható hosszanti törés mind mélyebbre és mélyebbre veti le a kagylós mészkövet, amit a Szopok község határában lemélyített komlói kincstári fúrások bizonyítanak. Valószínű, hogy ez az északi szegélytörés és a többi északabbra következő hosszanti törések az alsómediterrán előtti időtől a pontusi utáni időkig tartottak. Természetesen a fentemlített két hoszszanti szegélytörésen kívül még sok kisebb hosszanti törés darabolja fel a két szegélytörés közti rétegeket. A főhosszanti töréseken kívül hidrológiai szempontból, illetve a hévvizek keletkezésének szempontjából igen fontosak a liaránttörések. A sikondai forrás egy haránttörés közeléből fakad, mely haránttörés Árpádtetőtől délkelet északnyugati irányban a középsőtriász kagylós mészkő és alsómediterránkorú rétegek határvonalán nyomozható. A másik haránttörés a 483. háromszögelési ponttól északra, délkeletről- északnyugatra húzódik s a Magyarszéken áthaladó völgy jelzi az irányát. E törésvonal mentén, illetve közvetlen közeléből fakad a németszéki fúrás hévvize. Természetesen a fent elmondottakon kívül a Mecsek-hegység kialakításában még igen sok törés, gyűrődés, elmozdulás stb. vesz részt s itt csak a sikondai és németszéki melegvizek keletkezésének szempontjából fontosakat említettem meg. A törések korát illetőleg meg kell még jegyeznem, hogy azok az alsókrétakorú erupciókat lehetővé tevő törésekkel kezdődnek s egészen a pontusi utáni időkig tartottak. Hidrológiai viszonyok. Az eddig elmondottakból látjuk, hogy a sikondai és németszéki fúrások hévvize a középsőtriaszkorú, repedésekkel átjárt, karsztosodott kagylós mészkő, illetve dolomitból fakad, törésvonalak mentén, vagy azok közelében. A sikondai fúrásban a meleg vizet először 318 m mélységben vettem észre* s a mérés szerint ebből a mélységből percenként 80 * A németszéki fúrásban a triász mészkő elérésekor azonnal jelentkezett a melegvíz, mivel a triász elérésekor azonnal leálltunk, s hagytuk, hogy a hideg öblítő vizet a melegvíz felnyomja. A sikondai fúrásban, mikor elértük a triászt, állandóan cca. 600 percliter hideg öblítő vízzel dolgoztunk, s csak 318 m-ben álltunk meg hosszabb ideig, amikor is észrevettem a melegvizet. Fentiekből önként adódik az a gondolat, hogy a sikondai fúrásban is a triász elérésekor megkaptuk a melegvizet, de ép az elmondottak miatt csak később vehettem észre.