Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai

22 Vitális Sándor dr. Az elemzés és szakvéleményem alapján a Népjóléti és Munkaügyi Miniszter Ur 1929. januárjában a sikondai hévvizet gyógyvízzé nyilvánította. Ezután az Uradalom a fúrást még 1929-ben lecsöveztette és elkezdte egy új fürdőmedencének építését és a fürdő kifejlesztését. 1930-ban egy modern, 35 szobás szállodát építtetett és azóta állandóan fejleszti immár nagy hírnévnek örvendő gyógyfürdőjét, amit az bizonyít legjobban, hogy évente kb. 10—12.000 ember keres itt üdülést, illetve gyógyulást. A hévvízforrás megvédésének érdekében még 1929. év nyarán a Székesegyházi Uradalom megtisztelő felkérésére elkészítettem Sikonda gyógyfürdő védőterületének tervezetét, melyet a m. kir. Földtani Intézet részéről kiküldött ellenőrző szakértő geológus, Vigh Gyula dr. teljes egészében a magáévá tett. Röviden ismertetve Sikonda gyógyfürdő történetét, a következőkben ismertetni fogom a gyógyfürdő környékének földtani, hegyszerkezeti és hidrológiai viszonyait. Földtani viszonyok. A Mecsek-hegység és környékének földtani viszonyait Peters (1), fíöckh János (2—3), Hof mann Károly (5—6), Kleidorf er Ferenc (4), Vadász M. Elemér (7a—e), Mauritz Béla (8), Strausz László (9-10), Pávai Vajna Ferenc (13) és Pálfy Móric (14) munkáiból ismerjük. Peters, fíöckh, Hofmann, Kleidorfer, Vadász az idősebb képződményekkel, Mauritz az eruptív kőzetekkel, Strausz a mediterrán-rétegek részletes leírásával, Pávai Vajna a hegyszerkezettel, fíöckh alapvető munkájában Pécs városa vízi viszonyaival foglalkoznak munkájukban, míg Pálfy Pécs és tágabb környékének hidrológiai viszonyait 1929-ben és 1930-ban ép a t. Szakosztály ülésein ismertette. A fenti szerzők munkáit figyelembe véve, a Mecsek-hegység földtanilag két részre osztható: a) a tulajdonképeni Mecsek-hegységre, mely Pécstől nyugat-északnyugatra terül el és földtani felépítésében az idősebb perm-triaszkorú képződmények vesznek részt és b) a Zengő-vonulatra, melynek felépítésében főleg a jurakorszak üledékei vesznek részt. Hegyszerkezetileg is különböznek egymástól, amennyiben a Mecsek-hegységet inkább a töréses szerkezet, míg a Zengő-vonulatot a gyürődéses szerkezet jellemzi. A környező lankás dombvidéket a harmadkori képződmények építik