Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)
Társulati ügyek
forrás radioaktivitása. Dalmady Z.: Az ásványvizek vegyi összetételének grafikus ábrázolása. Horusitzky 11.: A miskolci Deichsel-féle gyár artézi kútja. Schafarzik F.: A hajdúszoboszlói III. sz. állami mélyfúrásról. Emszt K-: A hajdúszoboszlói hévforrás előzetes kémiai vizsgálatának eredménye. Dalmady Z.: Miként volna a hajdúszoboszlói hévvíz orvosilag felhasználható. Weszelszky Gy.: A juvenilis vizekről. M. v. Pálfy: Über die hydrologische Verhältnisse d. Sauerbrunnquelle von Kékkút im Zalaer Komitate. K. Emszt: Die Theodoraquelle v. Kékkút (Analysen). Fr. Schafarzik: Geologische und grafische Darstellung der Mineralquellen der Haupt- u. Residenzstadt Budapest in Ungarn. G. Bdnlaky: Die geschichtlichen und wirtschaftlichen Verhältnisse d. Budapester Mineralquellen. J. Benczúr: Über die therapeutische Wirkung d. Mineralquellen v. Budapest. Gy. Weszelszky: Die chemische Verhältnisse der Budapester Mineralquellen. A. Vendl: Über die geologische Verhältnisse d. Somlyó und des Szárhegy-Berge und ihre einstigen Thermen. Gy. Weszelszky: Die Radioaktivität der Budapester Hungaria Quelle. Z. v. Dalmady: Über die grafische Darstellung der chemischen Zusammensetzung der Mineralwässer. H. Horusitzky: Über den Deichseischen artesischen Brunnen in Miskolc (Komitat Borsod). Fr. Schafarzik: Über die jodhaltige Therme des Hajdúszoboszlóéi' Thermalwassers. K. Emszt: Vorausgehende Untersuchung des Hajdúszoboszlóéi- Thermalwassers. Gy. Weszelszky: Über die juvenilen Wässer. VII—VIII. 1927— 192S. Schafarzik F.: A budapesti ásványvízkincs gazdaságosabb kihasználásáról. Szalai T.: A szentendrei artézi-kút. Pávai-Vajna F.: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros? Vendl A.: Adatok a Duna Nagymaros-Szentendrei szakaszának ismeretéhez. Weszelszky Gy.: A budapesti Hungária forrás vize hőmérsékletének változásáról. Maucha R.: A fényintenzitás mint hidrológiai tényező. Liffa A.: Göncz és környékének hidrológiai viszonyai. Horusitzky H.: Kiskúnfélegyháza r. t. város altalajának geotermikus gradienséről. Emszt K-: A baranya megyei Mánfa község határában lévő Sikonda forrás kémiai vizsgálatának eredményei. Emszt K.: Harkányi hévforrások újabb kémiai elemzése. Sümeghy ].: Az Alföld geotermikus gradiense. R. Maucha: Die Lichtintensität als hydrologischer Faktor. A. Liffa: Die hydrologischen Verhältnisse der Gemeinde Gönc und deren Umgebung. H. Horusitzky: Vom geothermischen Gradient des Untergrundes der Stadt Kiskúnfélegyháza. K. Emszt: Die chemische Untersuchung des Thermalwassers von Mánfa. K. Emszt: Neue Untersuchungen über die Harkányer Thermalquellen. IX. 1929. 11. Horusitzky: Über den neuen artesischen Brunnen v. Szolnok. /Vi. v. Pálfy: Daten zur Kenntnis der Hydrologie der Umgebung von Pécs (Fünfkirchen). M. v. Pálfy: Schwankungen in der Wassermenge der Thermalquellen von Budapest. Fr. Pávai-Vajna: Über die Geschichte und die geologischen Verhältnisse der Tiefbohrung von Lillafüred. L. Müdai jun.: Hydrogeologische Studien über die Wassergiebigkeit-Messungen bei dem arteser Brunnen der St. Margarethen-Insel in Budapest. A. Vendl: Das Grundwasser im Rutschgelände von Óbuda. Gy. Weszelszky: Uber die Konsequenzen der Theorie von Suess und Gautier. Fr. Papp: Hydrogeologische Beobachtungen in Börzsöny-Gebirge. Fr. Marschall: Chemische Untersuchung des Wassers der „Szent István" Heilquelle bei Párád. K. Emszt : Die chemische Analyse der lauen-Ouellen von Dunaalmás. St. (le Finály: Irrigation of the ..Hungarian Plan". A IX. kötet idegen nyelven megjelent értekezései teljes terjedelemben magyarul is megjelentek. X. 1. 1930. Pálfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. II. Vendl A.: A Lágymányos talajvizéről. Treitz P.: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk. Takáts T.: A Duna lebegő hordaléka Budapesten. Vendl A.: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről. Benda L.: Vasvármegye és Zalavidék artézi kútjai. Löw M.: Ujabb Gellérthegyi hévforrásnyomok. Pávai-Vajna F.: A
