Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Társulati ügyek

Társulati ügyek 143 nem a tagok tétlenségén, vagy meg nem értésén múlik, mert legalább 90%-ban külső körülmények lépnek fel akadályként. Szaküléseinken az elmúlt évben 12 előadás hangzott el, melyek közül hidrológiai vonatkozású volt 7, hidrokémiai 3, műszaki 1, hidrobiológiái 1. Előadókként szerepeltek két előadással: Gedeon Tihamér, egy-egy élőadással: Csegezy Géza, Vigh Qyula, Vitális Sándor, Jendrassik Aladár, Bolberitz Károly, Maucha Rezső, Rohringer Sándor, Ébner József, Majer István, Emszt Kálmán és Posewitz Guido. Csegezy Géza a Balatonnmelléik forrás és patakvizeinek higiénikus jelentőségéről számolt be teljes analízisek és bakteriológiai vizsgálat alapján. Vigh Gyula a Rudas-fürdő melletti mélyfúrással fakasztott 3 hőforrásnak a Szt. Imre gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdésében szolgáltatott igen becses adatokat. Vitális Sándor a sikondai hévforrásról tartott előadásában a sikondai fürdő keletkezését és a környék geológiai viszonyait tárgyalta. Gedeon Tihamér egyik előadásában a timsósvíz képződésére vonatkozó vizsgálatairól, másik előadásában pedig az Alföldön végzett talajvíz-áramlás megfigyeléséről számolt be. Érdekes műszaki előadást hallottunk Jendrassik Aladár és Bolberitz Károly részéről, akik egyik szakülésünk alkalmával új víz>mintavevő készüléküket mutatták be. Maucha Rezső a természetes vizek kémiai összetételeinek grafikus ábrázolásáról tartott előadást. Sok értékes adaton alapuló előadással tájékoztatta a Szakosztályt Rohringer Sándor a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén végzett talajvízszín-megfigyelésének eredményeiről. Ugyancsak hosszú időn át végzett megfigyelések eredményeit foglalta össze Ebner József „A Hungária forrás vízhozamának változásai" címen. Majer István a nógrádverőcei Migazzinkastély, jelenleg pa-pi üdülőotthon, mélyfúrással való vízellátásáról tartott szakelőadást. Emszt Kálmán a Császár-fürdő forrásainak legújabb elemzéseit mutatta be a Szakosztálynak. A rókushegyi súvadásokról Posewitz Guidó tartott hidrológiai-mérnöki vonatkozású előadást. Az egyes előadásokat ezen a helyen külön-külön nem méltatom, mert kevés kivétellel a Hidrológiai Közlöny sajtó alatt levő XIII. évfolyamában teljes egészükben meg fognak jelenni. Szakosztályunk az elmúlt évben a szaküléseken kívül 3 kirándulást is tartott. Április havában Dalmady Zoltán vezetésével megtekintettük a Fürdőügyi kiállítást. A minden szempontból kifogástalanul összeállított kiállítás a megjelenteknek nagyon sok érdekeset nyújtott, különösen pedig azért, mert az egyes szakcsoportokat külön-külön szakemberek: Dalmady Zoltán, Maros Iimre, Réthly Antal és Pobozsny István mutatták be és az érdemesebb látnivalókra külön felhívták a megjelentek figyelmét. Ugyanezzel a kiállítással kapcsolatban az Országos Balneológiai Egyesület tudományterjesztő előadássorozatot tartott a fürdőtani ismeretek népszerűsítésére és a magyar fürdők ismertetésére, hogy a kiállítás műveltségterjesztő anyaga megfelelő előadások folytán még érthetőbbé és tanulságosabbá váljék. A jórészt bemutatásokkal kísért előadások szereplői között Szakosztályunkat Aujeszky László, Bánlaky Géza, Becsey Antal, Dalmady Zoltán, Emszt Kálmán, Pávai-Vajna Ferenc képviselték. Szeptember havában a Szakosztály a rákospalotai és pestszenterzsébeti sósvízű kutak megtekintésére rendezett tanulmányi kirándulást Pávai-Vajna Ferenc vezetésével. Mindkét helyen alkalmunk volt a víznek nemcsak erősen sós voltát, hanem a vízzel együtt feltörő gáz jelenlétét is konstatálni. A kirándulás folyamán megtekintettük a pestszenterzsébeti jódos-konyhasósvíz értékesítésének és kihasználásának céljából épített szanatóriumot is, mely modern berendezésével, külön férfi és női osztályával, medencefürdőivel, iszaposztállyal, elektrotherápiai osztállyal, inhalatóriu.mmal, ivókúrával ismét komoly tényezőként emeli Budapest fürdővárosi jellegét. Harmadik tanulmányi kirándulásunk keretében a Rudas-fürdő új forrásait tekintettük meg. Weszelszky Gyula, Pávai-Vajna Ferenc és Mazalán Pál a helyszínen röviden ismételték a forrásoknak a mult évben elhangzott előadásaikból ismert geológiai viszonyait és keletkezésük történetét, majd megszemléltük a forrásokat és megkóstoltuk az ivóvíz-kúrára szolgáló kút vizét.