Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Csegezy Géza dr.: A Balatonmellék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentőséges

A Balatonmellék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentősége 87 Balaton-Aliga forrásai. Bálaton-Aliga forrásai a fürdőterepet környező magas partoldalból erednek. Ezek közül a Latinák igazgató telkén levőt közvetlen előbukkanása helyén, a Sirály pensio,- Schmalz villa és a Vendéglő mellettit pedig a levezető csővezeték kifolyójánál vizsgáltuk. Mind a négy forrás vize úgy kémiai, mint bakteriológiai szempontból kifogástalan. A források Balaton fölötti magassága 10—20 m. Összefoglalás: Mindezekből kitűnik, hogy a Balaton környék ezen vizsgált szakaszain is több helyen találhatók oílyan forrásvidékek, melyek vizök minősége és eredési helyük tengerszín feletti magasságánál fogva kellő feltárással és kiterrnelléssel alkalmasak volnának egyes fürdőtelepek gravitációs úton való vízellátására.* A vizsgált források vize, eredési helyüknél, úgy kémiai mint bakteriológiai szempontbóll kifogástalan ivó- és használati víz. Az ezekből vagy ezek egyesüléséből származó patakok vize azonban kivétel nélkül állati és növényi eredetű szerves anyagokban és azok bomlástermékeiben gazdag, dús baktériumtartalmú, melyek között több esetben a közönséges bélbaktérium (Bact. Coli commune) is kimutatható jeléül annak, hogy lefutásuk mentén bőven van alkalmuk szennyeződésre. Mindezekért ezen utóbbiak vízellátás alapjáúl nem alkalmasak. * A 95. lapon látható vázlatos geológiai térkép tájékozásul feltünteti a Balaton környékének kőzet-földtani felépítését id. Lóczy Lajos és Papp Károly 1922-ben kiadott térképe nyomán. 1. Perm vörös homokkő. 2. Triászmészkövek és dolomitok. 3. Miocén mészkő és homokkő. 4. Pontusi homok és agyag. 5. Pliocén bazalt- és 6. -bazalttufa. 7. Pliocén kavics stb. 8. Pleisztocén kavics stb. 9. Lösz (pleisztocén). 10. Alluviális szik. 11. Tőzeg. 12. Holocén.