Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja

Az egri vízvezeték liévvizű artézi kútja 69 törő víz a fúrás folytatását megakasztotta, mert a tisztító leeresztése teljesen hatástalanná vált. A felhúzás és leeresztés ideje alatt több szarukő és pirit darabot hordott össze mint amennyit a tisztítóval eltávolítani sikerült. A fúrás mélysége az állandó munka ellenére csökkent. Ennek megakadályozása és a fúrás folytathatása érdekében az eddigi 500 mm átmérőjű fúrócsövet 360 mm átmérőjű csőre kellett csökkenteni, mert az rendelkezésre állott. E cső a tisztítás alkalmával saját súlya következtében süllyedt s így a tisztítás s a fúrás folytatása lehetővé vált. 2. ábra. Az artézi kút felszökő vizével. (

Ringelhann főtan, felvétele.) A fúrás 60.74 m mélységig mélyíttetett a palaeozói kvarcpalába és szarukőbe, amelyből a hévvíz teljesen tiszta állapotban száll fel. A felső rész, ahonnét a vörös iszap belekerült a hévvízbe, elzáratott. Zsigmondy Béla 1926 február 8-án közölt értesítése szerint az egri artézi kút vízmennyisége ez ideig kb. egy harmadára csökkent, még pedig valószínűleg amiatt, mert egy nagyobb kőzetdarab került a cső alsó vége alá. Ez a kőzetdarab eltávolíttatván, Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, városi vízműigazgató úr közlése szerint „a fúrás vízmennyisége ismét az eredetire emelkedett." Ha az egri artézi hévforrás eredetileg szolgáltatott vízmennyiségét vesszük számításba, azt találjuk, hogy az egri hévvizű artézi kút az ország legbővebbvízü artézi kútja volt. Jelenlegi vízszolgáltatása: 24 óra