Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schreier Ferenc dr.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hagycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz

Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagykevély hegycs.-nak hidr. viszonyaihoz 63 Üjabb vízcsapolás szempontjából az ismert hévforrások környék jöhet elsősorban számításba. Ezektől a Duna felé távolodva, a kiscelli agyagtakaró alatt már mélyre süllyedt a melegvizet tartó rétegsor. Szerencsésen telepített 300—400 m mélységig mélyesztett fúrással — ha nem is vesszük tekintetbe a feltűnően alacsony csillaghegyi 5.61 m-es geotermikus grádienst — 50—60°C hőmérsékletű bő vízmennyiségre lehet számítani, ami nemcsak fürdőcélokra szolgálhat, hanem mint energiaforrás és fűtőerő is számításba jöhet. Biztosra vehető, hogy a hévforrásokat többé-kevésbé az Alföld süllyedésével lehet kapcsolatba hozni. A peremi leszakadástól nyugatra ezért — legalább a használatos technikai felszereléssel — hévvíz nem remélhető. A gellérthegyi fúrás is beigazolta

2

1, hogy a dolomittömeg mélyebb részében a termális víz nincsen egyenletesen eloszolva, sőt a dolomitban felgyülemlő hideg karsztvíz, a hévvízzel keveredve, csak lehűti azt. De támogatja ezt a felfogást a hévvizek geológiai kialakulása is, valamint az a tény, hogy hévvizeinket éppen a mélységbe való leszállás és peremi felemelkedés jellemzi.

2

2 Meglevő forrásaink megóvása, célszerűbb foglalása, valamint a mélyben rejtőző vízkincs magasabb hőmérsékletének érvényre juttatása még sok tennivalót hagy hátra, melyet nem szabad pesszimisztikusan elbírálni. Készült a Budapesti Kir. Magy. Tudomány-Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdasággeológiai Intézetben. 2

1 Pálfy Móric: A gellérthegyi mélyfúrás tanulságai. Földtani Közlöny LVIII. köt. 1928. 2

2 Pávai-Vaina Ferenc: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros? Hidrológiai Közlöny VII—VIII. köt. 1927—28. Cholnoky Jenő: Alföldünk morfológiai problémái. Földrajzi Közlemények LVI. köt. 1928. Pávai-Vaina Ferenc: Magyarország hévvizei s azok felkeresése és kitermelése. Bányászati és Kohászati Lapok LXI. köt. 1928. Schert Emil—

Kühn István: Lehet-e a Budai hegységben mélyfúrás útján hévvizeket feltárni és kitermelni. Bányászati és Kohászati Lapok LXI. köt. 1928. Angaben zur Hydrologie der Umgebung des Nagy-Kevélyer Gebirgszuges (Buda-Piliser Berge). Von Franz Schreier. Es wurden Messungen ausgeführt zu einer hidroisohypsen Karte im Maasstab 1:25.000. Die Daten zeigen, dass der Grundwasserspiegel

, mit dem verkarsteten Grundgebirge gezogene Wasserscheide, auf 7 Becken geteilt werden kann. Das in diesen Becken angesammelte Grundwasser