Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Földvári A.–Papp F.: Újabb adatok a Gellérthegyi szökevényforrások ismertetéséhez
Ujabb adatok a Gellérthegyi szökevény források ismeretéhez. I)r. Földvári Aladár és ár. Papp Ferenc. A Gellérthegyi szökevény forrásokat Schafarzik Ferenc a Földtani Közlöny 1920. évfolyamának mellékleteként megjelenő Hidrológiai Közleményekben részletesen leírta. 1932. március 17-én d. u. 3I* 5 és V 2 6 között a források újra láthatók voltak a parton. A források hőmérsékletét mértük és a déli forrást 37.9° C az északit 43.2° C-nak találtuk, ugyanakkor a levegő 2.8° C a Dunavíz 4.6° C volt. Megjegyzendő, hogy a források nem voltak teljesen a felszínen, hanem a Dunavíz még takarta azokat. Különösen a déli forrás medencéje volt a Duna vízzel erősen keverve. Az északi forrásnál mélyen a forrás feltörést fedő sziklák közé lehetett a hőmérőt dugni és így magasabb hőmérsékletet is tudtunk mérni. A déli forrásnál egy sárgás szürke szálban állónak látszó dolomit szikla van a felszínen. A Duna vízállása ekkor + 58 cm volt. A források hőmérséklete tehát ma sem változott meg. Méréseink kisebb hőmérsékleti értéke a Dunavízzel való keveredés miatt van. Schafarzik kedvezőbb körülmények között mért értékét kell irányadónak tekinteni. Mindkét forrás kiömlése felett a Gellért hegyen éles bevölgyelés látszik, valószínű, hogy e bevölgyelésnek megfelelő törésvonalon jön fel a meleg víz. Az a tény, hogy a Ferenc József híd felett, a budai Dunaparton (az északi hídfőtől 209 m-re és ugyanonnan számítva 369 m-re) két ilyen állandó vizű és hőmérsékletű forrás tör fel, önkénytelenül is felveti azt a gondolatot, hogy ahelyett hogy azok vize kihasználatlanúl, céltalanúl a Dunába „szökjék", értékesíteni kellene. Miután a közeli nagy fővárosi fürdők nem szorulnak rá ilyen újabb pótlásokra, a legmegfelelőbb lenne ezeknek a forrásoknak most kárbavesző vizét az „Ingyen Dunafürdő" és a „Levente Uszoda" számára felfogni (zuhanyok, lábfürdők táplálására, a medencevíz javítására), hogy ott ép a legjobban rászoruló szegényebb lakosság is megismerhesse azt a természeti-kincset, -ajándékot, melyet különben nem állna módjában élvezni.
