Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Ddalmady Zoltán dr.–Lóczy Lajos dr.–Vendl Aladár dr.: A Rudas-fürdő melletti új fúrásokról és a pestszenterzsébeti sóskútról tartott előadásokhoz való hozzászólásai

Hozzászólások 155 földgáz esetleges feltárására vonatkozólag is. A közelmúltban Bécs távolabbi környékén sikerült feltárni a petróleumot és a földgázt. Zistersdorfnál napi 2—3 vagon nehéz-olajat, Oberlaa-nál pedig napi 60.000 m

3 földgázt találtak, amely utóbbit Bécs gázellátásánál rövidesen fel fognak használni. Hasonló reményeink Budapest körül is vannak. Hiszen a városligeti ártézi kút és a 228 m mély őrszentmiklósi ártézi kút fúrásánál is jelentős földgáznyomokra bukkantak. Ezenkívül fel vannak tárva a Budai-hegységben és Eger környékén az oligocénkorú halpalák (menilit-palák) is, amelyeket tudvalevőleg a galiciai és a romániai petróleum anyakőzetének tekintenek. A kutatások a főváros környékén máris folynak. A székesfőváros megbízásából ugyanis a m. kir. Földtani Intézet az elmúlt nyár folyamán már megkezdette a szénhidrogének feltárására irányuló geológiai kutatásokat. E kutatások, amelyeket Pávai Vajna Ferenc és Maros Imre főgeológusok végeztek, máris kedvező adatokat szolgáltattak, amennyiben azok az olaj és a gáz raktározására alkalmasnak látszó szerkezetekről adtak számot. Jóllehet a mélyfúrások nagy rizikóval járnak, azokat mielőbb meg kell indítani. Fővárosunk levegőjét az északon és délen épült gyári negyedek megszennyezik és egészségtelenné teszik. Budapest helytelen építkezéséből származó ezen súlyos hibát nagymennyiségű földgáz és forró ártézi víz feltárása útján le lehetne küzdeni. Ha a fővárost földgázzal világítanánk és melegvízzel fűtenénk, sőt a gyárak is túlnyomó részben földgázüzemre térnének át, Budapest valóban Európa legnagyobb és legegészségesebb fürdővárosává volna fejleszthető. Bécs részére úgy a földgázt, mint a petróleumot az idegen tőke tárta fel. Szükség esetén az idegen tőke bevonásától nekünk sem szabad idegenkednünk. Ha azonban a főváros közönsége elő tudja teremteni a mélyfúrásokhoz szükséges összegeket és vállalja a kutatásokkal járó kétségtelenül nagy rizikót, úgy siker esetén annál nagyobb erkölcsi és anyagi eredményt érhet el. Dr. Vendl Aladár elnöki zárószava. Vendl Aladár megemlíti, hogy a Szakosztály egykori elnöke, Schafarzik Ferenc, mindig hangsúlyozta újabb fúrások létesítését a meleg víz feltárása céljából az egész termális vonal mentén (Gellért-fürdői, Lukács-fürdői fúrás, Margit-szigeten újabb fúrás szorgalmazása.). Kívánatosnak tartaná a pesterzsébeti fúrás szelvényének részletes tanulmányozását, hogy vájjon a sós víz oligocén, vagy mediterrán slier rétegekből fakad-e? Utal arra, hogy a Dölnja-Tuzla-i átlag 200 m fúrások a mediterránból oly nagy konyhasótartalmú vizet tárnak fel, hogy a víz sófőzésre használható fel. Weszelszkv elnök előadásával kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy hévforrásaink rádiumtartalmát esetleg nemcsaik az eruptív kőzetek (gránit) primér rádiumtartalmából lehetne leszármaztatni. Nevezetesen Vernaclsky s munkatársainak legújabb vizsgálatai szerint orosz