Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Mazalán Pál: Budapest Székesfőváros legújabb ásványvízfúrásainak műszaki leírása

Budapest Székesfőváros legújabb ásványvíztúrásainak műszaki leírása 141 a térszín fölé. A dolomitpor elérésekor a felszín fölé emelkedő víz mennyi­sége és túlnyomása, úgyszintén annak hőmérséklete is megnövekedett. A hozamnövekedés a szálban álló dolomit megfúrásakor érte el maximumát, amikor a Duna 0 pontja fölött 8.63 m-es térszínen 76 litert tett ki a víz­kifolyás percenkint. A víz nyugalmi nívója +9.68 m a Duna 0 pontjához viszonyítva. A felső talajvizek elzárására itt is a 159/145 mm átmérőjű béléscsövezet szolgál, melynek saruállása 10 m a térszín alatt. A budai márga repedéseinek felső szakaszaiban lévő hidegebb vizeket a 89/79 mm átmérőjű csövezet zárja ki a fúrt lyuk mélyebb szakaszaiból, mely célra egyúttal a legbelső csövezetben 56.5 m-ben alkalmazott tömítőpakker is szolgál. A 100.80 m mélység alatti lyukszelvényekből fakadó hévvíz fel­vezetésére egy különleges acélból készült 48/42 mm átmérőjű csőrakat építtetett be, melyen 99 m mélységben ólomgelée-s, alul szűrővel ellátott tömítés van. Ez arra szolgál, hogy a hévvizet a csőbe terelje és annak a csövön kívüli mozgását megakadályozza. A kút vizének hőmérséklete a kifolyásnál mérve 41.8° C. Ez a víz a Rudas-fürdő üzemének jelenlegi viszonyai között ott fölösleges, amiért is az a terv merült fel, hogy azt földalatt a Döbrentei-tér parkjában lévő vízeséshez vezetik, ahonnan a mellette lévő kis tóba kerül, hogy annak vizét egyfelől melegvízi növények elhelyezésére alkalmassá tegye, másfelől téli párolgásával a környező gyógyfürdőlétesítmények olcsó propaganda eszközévé váljék. Mind a három kút felszálló vize a kutakra szerelt tolattyúkkal elzár­ható annak veszélye nélkül, hogy az elzárás folytán azok túlfolyása meg­szűnne vagy megapadna. Ez a tömítőszerkezetek célszerű elhelyezésével lett lehetővé téve. A kutak hőmérsékleti adatai két maximálhőmérővel állapíttattak meg, melyek hermetikusan záró közös tokban bocsáttattak le a feltárt kőzetbe. E hőmérsékleti adatok úgy, mint a kutak vizének hozama és hydrosztatikai nyugalmi nívója az eddigi tapasztallatok alapján cca. 1—2%-os ingadozásnak vannak kitéve, melyet legnagyobbrészt a Duna vízállásának a szökevényforrásokon át a melegvízjáratokra gyakorolt hatása idéz elő. Emellett befolyásolják a kutak fenti tényezőit a barométer­állás és esetleg a csapadékviszonyok változásai. A három fúrt kút hőmérsékleti viszonyaiból levonható következtetés­képen megállapítható, hogy az I. sz. kúttól a II. sz. kút irányában lényege­sen kedvezőbb a hőgrádiens, mint az I— III. kút irányában. Ezt indikálja a II. sz. kút hőmérsékleti görbéjének lefutása igen világosan. Ez a körül­mény egyúttal támpontul is szolgál az esetleges későbbi hőenergiakutatás irányaira is. A kutak fúrása alatt a Rudas-fürdő környékén lévő források, főleg pedig a Hungária-gyógyforrás netaláni változását állandó figyelemmel kísértük, mely vonatkozásban a kutak létesítésével semmiféle összefüggés

Next

/
Oldalképek
Tartalom