Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Pávai Vajna Ferenc dr.: Új gyógyforrások Budán

100 Dr. Pávai Vajna Ferenc gyobb nyomású termális vizek, egyben felszín fölé kiömlők is lehetnek, ami erősen megkönnyíthetné az épületekbe való bevezetését. Tudjuk, hogy nagy elődünk, Zsigmondy Vilmos, ezek alatt, illetve hasonló víz­rekesztő üledékek alatt már 50—60 év előtt tényleg fakasztott felszálló hévvizeket a Margit-szigeti és városligeti kutakban. Viszont azt is tudjuk, hogy azóta a főváros területén — kivéve egy éppen az Erzsébet-híd alapozásánál megejtett fúrást — egyetlen fúrásban sem találták meg a felszökő termális gyógyvizet, aminek oka kétségtelenül az, hogy azokat a Zsigmondyévaíll nem azonos geológiai és szerkezeti vizsonyok között fúrták s azért volt eredménytelen már a 118.5 m mély Margit-szigeti kúttól D-felé fúrt, kétszer oly mély második Margit-szigeti mélyfúrás is, jóllehet ez közelebb fekszik a Császár- és Szent Lukács-fürdő természetes hévvizű gyógyforrásaihoz. Már ez az egy eset is intő példa lehet azok­nak, akik a fúrási pontok körültekintő kitűzését nem tartják túlságosan fontosnak. Az /. számú fúrás a Hungária gyógyforrás ivócsarnoka mellett mélyesztetett. (L. térkép.) A Hungária-forrástól K-i irányban 40 m távolságra és az I.-es fúrástól DDK-felé 26.5 m-re lévő Attila-forrás között, a Duna 0-pontja feltett 9.308 m-rel. Mélysége 36.80 m. Rétegszelvénye felülről lefelé a következő: 0.00— 2.80 m-ig kavicsos agyag 2.80— 3.00 „ kemény kavicsos agyag (mésszel cementezett) 3.00— 5.00 „ kavicsos, homokos agyag 5.00— 5.20 „ kavicsos, homokos agyag (kemény cementezett pad) 5.20— 6.00 „ sárga agyag. 6.00—- 6.40 „ kavicsos agyag 6.40—17.00 „ budai márga, helyenkint egymást harántoló pirit-markazit­kalcit-eres repedésekkel s magában a kőzetben is markazitos erekkel és göbecsekkel. Utólagos kimozdítás, összetöredezés és összecementezés nyomaival. 17.00—18.00 „ dolomittörmelékes budai márga 18.00—27.50 „ dolomithomok 27.50_36.80 „ kemény dolomit és porló dolomit váltakozva, a parallel, me­redeken a Gellérthegy tömege felé dülő lithoklazisoknak megfelelően, amelyek között még vannak el nem porlasztott pirites kemény dolomitszeletek. Ezeknek a dolomit­szieleteknek iránya a dunamenti fő-tektonikusvonallal egyezik s kőzete egymással sok­szor nem kommunikáló, egymástól úgy vízbőségben és hőfokban, mint nyomásban, rádium- és rádiumemanációs gáztartalomban többé vagy kevésbbé különböző termális vizeket vezet fölfelé. Az I. számú fúrásból 18.00—36.80 méter mélység közötti felszín fölé 0.545 m. felszálló gyógyvíz hőfoka 45° C. A fúrás fenékhőmérséklete ugyanannyi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom