Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

32 Dr. Varga Lajos 2. A FERTŐ VIZÉNEK ÉVI HŐMÉRSÉKLETI INGADOZÁSAI. Azokat a négy éven át végzett hőmérsékleti méréseket, melyeket átlag havonként egyszer végeztem, a 3. sz. táblázat és a 3. sz. grafikon tünteti fel. Sajnos, más irányú elfoglaltságom megakadályozott abban, hogy minden esztendő minden hónapjában elvégezzem a méréseket. Ebben a tekintetben csak az 1929. évet mondhatom teljesnek. Jól tudom, hogy az évi változások feltüntetésére a napi mérések középértékeiből nyert adatok volnának a legértékesebbek. Ámde azt hiszem, hogy a vizsgálatok idejének adatai is elég jó képet fognak nyújtani azokról a hőmérsékleti változásokról, melyeken a Fertő vize és iszapja az évek folyamán átmegy. Ehhez legföljebb még hozzá kell gonA Fertő vizének hőmérsékleti változásai. 3. grafikon. A Fertő vizének hőmérsékleti változásai. A = levegő (Luft); B = vízfelszín (Wasseroberfläche); C = iszapfelszín (Schlammoberfläche). dőlnünk, hogy a napi mérések által mért rendes havi középértékek görbéi valamivel változatosabbak volnának, mint az így nyert adatok. A 3. sz. grafikonból leolvasható, hogy a Fertő vize augusztusban éri el hőmérsékletének maximumát. Sekélységének következménye, hogy az egész víztömeg igen magas hőfokra emelkedhetik fel, de igen alacsonyra le is hűlhet. A 30°-os hőmérséklet augusztusban általánosnak mondható. Ekkor van tehát a Fertő vizének hőmérsékleti maximuma. Az 1931. év hideg augusztusa azonban itt is kivételt idézett elő. Ám a nádasok között levő kisebb víztükrök hőmérséklete forró és derült nyári napokon