Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

Adatok a Fertő-tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához. írta: Dr. Varga Lajos (Sopron). 5 grafikonnal és 4 táblázattal. BEVEZETÉS. A mélyvizű és nagy tavakra jellemző a fizikai és kémiai viszonyoknak aránylag hosszú időn keresztül való nagy állandósága. Ámde sokszor még a sekélyebb vizű tavak is meglehetősen kevés mértékben változnak ebben a tekintetben. így a mi Balatonunk kémiai viszonyai, amint a legújabb kutatások bebizonyították,

1 a tó minden helyén nemcsak horizontális irányban, hanem mélységben is elég nagy állandóságot mutatnak fel. Hőmérsékleti változásai azonban meglehetősen nagyok, ami éppen a sekélységnek következménye. Az alpesi nagy tavak, vagy a németországi, svédországi, norvégiai, finnországi és északamerikai nagy kiterjedésű és mély tavak hőmérséklete sohasem mutat fel akkora különbségeket, mint pl. a mi Balatonunké. Természetesen áll ez a trópusi és szubtrópusi övekben fekvő más nagy tavakra is. Ezektől teljesen eltérő viszonyokat találunk a feltűnően sekély tavakban, mint pl. a mi Fertőnkben. Itt a fizikai és kémiai viszonyok sokszor igen nagy különbségeket mutatnak fel nemcsak az év, hanem a napnak különböző időszakaiban, valamint a tó különböző helyein is. A Fertő egyik sajátsága az, hogy 350 km

2-nyi felülete mellett nagyon sekély, átlagos mélysége ma alig 60—70 cm. Az IV2—2 m-es mélységek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Hatalmas területen, a nádasok között és ezek szélein, alig van 10—30 cm mélységű víz. Forró nyári szárazságok idején ezek a sekélyvizű helyek teljesen szárazra juthatnak. Ilyenkor sok vízi élőlény (növények, állatok), száraz1 Dr. Müller Sándor: A Balaton vizének vegyelemzése.— A m. Biologiai Kutató Intézet II. oszt. munkálatai, 1929. p.: 145—156. Dr. Miiller Sándor: A Balatonvíz oxigéntartalmának vizsgálata.— Ugyanott p.: 157 — 160.