Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benda László dr.: Vasvármegye és Zalavidék ártézi kútjai

Vasvármegye és Zalavidék artézi kútjai. 95 Emiatt a kutat tovább kellett mélyíteni, így érték el a 89.0 m-es mélységet, ahonnét megfelelő minőségű, de csak kis mennyiségű vizet nyertek. Összehasonlító tanulmányaim során várható, hogy 25—30 m-es utánfúrással segíthetünk a bajon. Erre vonatkozólag a rétegterveket és a helyszíni rajzot lássa az olvasó. A zalai mélyfúrások terén SIMMETINGER osztrák mérnök volt az úttörő. 1863-ban végzett három fúrást Zalakoppány és Csáford (szentgróti j.) községek határában a lignittelepek feltárása céljából és ezekről (10). a. id. munkájában számol be. A következő adatokat a Zala-patak hídjainak alapozásánál nyerték. Ezek a kis mélységű próbafúrások főleg a legfiatalabb rétegeket tárták fel igen nagy részletességgel. Legjelentősebb azonban a Csúcs és Bozsok közötti 200.0 m mély fúrás, amely a pontusi rétegek mélyébe hatol. A fúrások szelvényeit táblázatosan mutatom be, kiemelve, hogy a fontosabbakat közlöm. A Zala patak hídjainak próbafúrásai. Sorszám | 5. sz. híd melletti rétegszelvény 8. sz. híd melletti rétegszelvény Geológiai értelmezés Geológiai kor Sorszám | mélysége | anyaga mélysége anyaga Geológiai értelmezés Geológiai kor 1. 2. 3. 0-0 — 0-25 0-25— 3-27 3-27— 9-17 iszap tőzeg kékesszürke agyagos homok 00 — 1-20 1-20— 6-35 tőzegföld agyagos homok A Zala agyagos, homokos rétegekkel feltöltött lapályán tözegképzödés indul meg. Élő láp ma is. <ri = £ •<L> N O V) o 'S o o. 5o <u -3 1» 'trt 3 C o Q. ÍO tu tt. 4. 5. 6. 7. 8. 9-17—10-27 10-27—12-05 12-05—13-09 13-09—13-49 13-49—15-03 szürke zsíros agyag agyagos homok iszapos márgás agyag kemény márgas agyag lignittel kemény márgás agyag 6-35— 6-80 6-80-10-50 10-50—10-90 10-90—11-50 11-50—15-80 zsíros agyag homokos agyag szürke agyag durva homok váltakozva kövér agyaggal, sok konkrécióval homokos agyag A holocén a denudált felsopontusi térszínre települ. A levantei rétegsor az ópleisztocén kavicsokkal együtt teljesen eltűnt, a (3) helyzete bizonytalan. Az ősi Marcal és vele párhuzamosan futó folyók hoinoklerakódásait találjuk az agyagos fenéklerakódások fölött. A lignitben néhány Taxodium-tüt sikerült felismernem. Allochton telep. <ri = £ •<L> N O V) o 'S o o. 5o <u -3 1» 'trt 3 C o Q. ÍO tu tt. Ez a szelvény a baltavári helyzethez hasonló viszonyokat tüntet fel. A posztpontikum, a levantikum és az ópleisztocén is hiányzik. Hosszú és intenzív eróziós periódus jellemzi területünket. A zalai vidéken a posztpontikumot valószínűleg a bizonytalan helyzetű (3-mal jelölt) kékesszürke agyagos homok képviseli és erre közvetlenül az újpleisztocén-holocén tőzeg következik. Baltavár ott a legfelsőbb, — az emlősfaunájáról híres UnioWetzleri-s szint képviseli a posztpontikumot és erre közvetlenül a pleisztocén lösz települ. (3) Az eróziós periódusnak fényes bizonyítéka még a