Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benda László dr.: Vasvármegye és Zalavidék ártézi kútjai

.92 Benda László dr. pleisztocén vonulat, amely Ny-nak, az oladi dombvidék felé fokozatosan kiékelődik; az ú. n. Nagymező irányában azonban helyenként fokozatosan vastagodik és néhol a 7.0—8.0 m vastagságot is eléri. Amíg a Perint környékén elterülő kavics általában tiszta szürke, addig a Perinttől távolabbra eső, vastagodó keleti rétegek erősen sárgás és vöröses színeződésűek. Nyílván a durva kavicsba ágyazott Perint lecsapoló hatása segítette elő a víz erősebb áramlását és ennek eredményekép a kilugzó folyamatot. A Perintnek ez a leszívó hatása jelentékeny, egyébként erre nézve BECSEY szintén végzett kísérleteket. Megállapította azt, hogy a pinkafői vasúttól É-ra húzódó 2.8 km hosszú Perint-szakaszon kb. 75 mp/l-t tesz ki nyári száraz időben a vízszaporulat. Más szóval ennyivel csapolja meg a mély medrű Perint a víztároló rétegeket 2.8 km hosszban. Ezért BECSEY javasolta is, hogy a Perint patak ezen szakaszát mielőbb rendezzék és a leszívó hatást így csökkentsék. Ezzel szemben a Gyöngyös patak medrét agyagba ágyazta és így környezetének vízviszonyait egyáltalában nem befolyásolja. Az 1928. év óta üzemben lévő I. sz. új kútcsoport, amely 9 drb. vertikális fúrt kútból és 1 drb 5 m átm. vasbeton kútból áll, naponta átlag 1000—500 m

3 vízmennyiséget szolgáltat, kb. 1928. szeptember óta. A víz kifogástalan minőségű és szemben a régi galéria vízével, úgyszólván teljesen vasmentes. Ez a kúttelep a pinkafői vasúttól É-ra kb. 300 m-nyire a Perint Ny-i oldalán és pedig erre merőleges irányban fekszik. Attól É-ra 1200 m-nyire készült a II. sz. kútcsoport, amely jelenleg áll befejezés alatt. Itt a 6.0—6.5 m mély kutakat 550 m hosszú lyukasztott csővezeték kapcsolja össze. A vizet durva kavicsrétegből nyerik. Az I. és II. kútcsoport látja el az új víztornyot is a megfelelő vízmennyiséggel. Bár a Gyöngyös Szöllősi-úti lapályán épült, absz. vízszínmagassága 248.95 m A. f., szemben a Kálvária hegyén épült régi víztoronyéval, amely csak 245.95 m A. f. magasságú. IV. KŐSZEG KÖRNYÉKE. Kőszeg környékének altalajviszonyait a lignittelepek után kutató fúrások tárták fel. Ezeknek történetét 3. a. id. dolgozatomban vázoltam. A pogünyvölgyi lignitbánya környékén, Kőszeg közvetlen határát pedig Kőszegszerdahely határát 2 fúrással, Cák határát 8—10 fúrással tártam fel, mintegy 3 fúrással ismertük meg. Ezek közül csak a legfontosabbakat fogom ismertetni. Köszegszerdahely hatarában a velemi úttól délre eső kiugró sziklafok alatt, a sziklától kb. 1.2 km távolságban 23.80 m mélységben elérték az alapkőzetet. A fúrásszelvény a következő volt: 0.00—8.00 m sárga agyag, 8.C0—9.10 homokos sárga agyag, 9.10—16.60 m sárga agyag, 16.60— 18.00 m homokos sárga agyag, 18.00—23.80 m sárga agyag,.