Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

10 Pálfy Móric dr. zik s a fölötte következő agyagos, homokos rétegcsoport alja képviselheti esetleg a transzgresziós felsőmediterránt. A szarmata emeletet durva, likacsos mészkövek képviselik, amik a várostól nyugatra a felszínen seholsem ismeretesek, amint azt már Böckh is nyomatékosan hangsúlyozta. Legjobban feltárva, lankás D-i düléssel, mintegy 50—60 m vastagságban a Havi Boldogasszony hegyen láthatjuk, ahol északi széle közvetlenül érintkezik a kagylómésszel. A pontiisi emelet képződményeit Böckh két osztályba osztja. A felső osztályba vasoxidhidráttói gyakran megfestett homok és homokkövek tartoznak. A homokban a Pellérdre vezető út közelében levő árokban kvarcporfir kavicsok, a várostól keletre a pécsváradi út melletti homokban pedig kvarc, vörös triász-homokkő, liászhomokkő és kvarcporfir kavicsok fordulnak elő. E rétegekből Németürögön Limnocardium Schmidti HÖRN. Limnocardium cristagalli ROTH (BÖCKH-nél Cardium n. sp.), Congeria rhomboidea HÖRN., Pécset a zsidótemető mellett Congeria triangularis PARTSCH, Limnocardium Schmidti HÖRN., a Városmajor egy kútjából Congeria cfr. Partschi CZJZ., a Pécsbányatelepre vivő út felett levő homokból és homokkőből Cong, triangularis, Cardium Amadeuse és cardium töredékek kerültek ki. Ugy Pécs város legközelebbi környékén, mint Pécstől nyugatra Baranyaszentlőrincig ezek a rétegek vannak felszínen s a pécsi összes fúrások felső része is azokat tárta fel. Az alsó osztályba Pécsbányatelep környékén meszes homokkövek, kavicsos homokok tartoznak Melanoposis Martiniana-val, M. impressaval, M. Bouei-vel és kistermetű Congeriá-va\. A várostól tovább keletre, főleg a szabolcsi árkokban, az alsó osztály más kifejlődésű. Ott sárga osztrakodás márgákból áll fehér mészkő és mészhomokkő közbetelepüléssel. A márgában planorbis és cardium töredékek mellet Congeria Czjzeki HÖRN, és Congeria aff. triangularis fordultak elő. A PÉCSI VÁROSI VÍZMŰ TORTYOGÓI TERÜLETE. A Jakabhegy alsó triaszkorú homokkőből (Jakabhegyi homokkő) álló meredek lejtője alatt lankás hegylejtő van, amelyen a jakabhegyi antiklinális magját alkotó permi képződmény kerül a felszínre. A permi képződmény uralkodólag palás kőzetekből áll s így víztartónak nem tekinthető. Erre a permi képződményre települnek a lejtő alján közvetlenül a pontusi rétegek, mert az antiklinális déli szárnyán a permi képződmény felett következő verrukánó konglomerát és a jakabhegyi homokkő nyugati folytatása a tortyogói vízműtől keletre a Qyaláni hegyen megszűnik s tovább Bükkösd felé sem ismeretes a felszínen. Nem érték el azt a vízmű egyetlen egy kútjában sem, amik 150 m-től 279 m mélységig hatoltak le. A vízmű területétől északra Kővágószöllős és Bükkösd között a lösztől