Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

8 Pálfy Móric dr. három 150 m mély artézi kútból állott. A vízgyűjtő galéria azóta állandóan napi 1000 köbméter, a három kút egyenkint 400 köbméter, összesen tehát napi 2200 köbméter vizet szolgáltatott. Megjegyzendő, hogy a kutakból, a városi mérnöki hivatal közlése szerint, csakis berendezésük miatt nem lehetett nagyobb vízmennyiséget kivenni. Ez a vízmenuyiség a város nagyarányú fejlődése miatt az utóbi években, különösen akkor, ha a Tettye vízmennyisége a napi 2-—3000 köbméter alá szállt, nem volt már elegendő a város ellátására. Ekkor kezdett a város vezetősége azzal a tervvel foglalkozni, hogy vájjon nem lehetne-e a Pettye ingadozó vízmennyiségét célszerűbben kihasználni. finnek a kérdésnek tanulmányozására 1925-ben engem szólított fel s tanulmányaim eredményét közleményem első részében ismertettem. Minthogy a Tettyeforrás egyenletes kihasználására ajánlott munkák a forrás vízszolgáltatásában előreláthatólag egyidőre üzemzavart fognak okozni, tanulmányoztam azt a kérdést is, hogy vájjon a tortyogóí vízmüvet nem lehetne-e annyira kibővíteni, hogy az üzemzavar idején a város vízszükségletét onnan el lehessen látni. E tanulmányaim során arra a véleményre jutottam, hogy a jelenlegi vízműtől nyugatra olyan terület áll rendelkezésre, amelyen a jelenlegi vízmennyiségnek három-négyszerese is rendelkezésre áll. Ezen véleményem alapján a város 1925—26-ban megfuratta az előző közleményem első ábráján közölt térképvázlaton IV. és V.-tel jelölt új kutakat s azok próbaszivattyúzása után bold. DR. SCfíAEARZIK FERENC műegyetemi tanárt s engemet szólított fel újabb véleményadásra. A Earkass Kálmán ny. helyettes államtitkár közbejöttével végzett vizsgálataink alapján arra az eredményre jutottunk, hogy a szóbanforgó területen kilátás van a tőlem jelzett vízmennyiség kinyerésére. Erre a célra a meglévő kutakon kívül még a térképvázlaton feltüntetett VI—XI. sz. kutakat és a távolabbi terület hidrogeologiai viszonyainak felderítése végett a XII-vel jelzett próbafúrás elkészítését ajánlottuk. Megjegyeztük egyúttal azt is, hogy abban az esetben, ha az újabb kutakkal a kívánt vízmennyiség biztosítva nem lenne, a területen még újabb kutakat is lehet készíteni. Minthogy a VI.—XI. számú kutak elkészültek s azok vízével a legutóbbi aszályos nyáron is sikerült a város vízellátása, az alábbiakban ismertetni kívánom ezen fúrásoknak rendelkezésemre álló adatait s minthogy tanulmányaim keretébe kellett vonjam a Pécs város határában lévő többi régi fúrást is, egyúttal azok adatait is közlöm. Sajnos, hogy sem a tortyogói, sem pedig a pécsi fúrások adataiból messzebbmenő és alaposabban alátámasztott geológiai és paleogeográfiai következtetéseket levonni nem lehetett, mert bár a legtöbbről meglévő fúrási szelvényrajzokban sok helyen van jelezve a köviiletes réteg — forrásokból kövületet majdnem semmit sem gyűjtöttek, bár azok legtöbbjét mérnök ellenőrzése