Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk

50 Treitz Péter száradnak. Ha a kiszáradás kora tavasszal történik, akkor már a fenék kopár marad, meszes, szikes, fehér homok kerül a felszínre, melyben már növények nem tudnak megtelepedni. A kétféle növényzetű vízállásnak kémiai szerkezete teljesen azonos. Növényzetben csak az okoz különbséget tavasszal, vagy nyáron száradt-e ki? A vízállásos területek nagyságát pontos számítások alapján eddig nem ismerjük, azonban nem tévedünk, ha 100.000 holdnál is nagyobbra tesszük. Csak a Duna völgyében 60.000 holdnál nagyobb terület állapíttatott meg 'Sigmond Elek műegyetemi tanár számításai alapján. Eddig ez az óriási terület csak kevés hasznot hajtó része volt a gazdaságoknak. Épen ez a körülmény sarkalta Patonay Elek nagykőrösi földbirtokost arra, hogy egy módszert dolgozzon ki, melynek alapján ezeket az eddig terméketlen meszes tófenekeket hasznot hajtó kaszálókká lehessen átalakítani. Nyolc esztendei kísérletezés után csakugyan sikerült célt érnie. Ma már az ő módszerével ezekből a terméketlen szikes laposokból nagy hasznot hajtó buja kaszálókat lehet alakítani. A Duna Tisza-közi sziksós tavak hasznosítása. A sziksós tófeneket kétféle módon lehet mezőgazdasági műveléssel kihasználni. Nevezetesen a Patonai-féle sziki mészpázsit kaszálók létesítésével, valamint a Schmidt-féle rizstermeléssel. Mind a két növény megél a sziksós tavak vizében. A sziki mészpázsit kaszálók: A sziki mészpázsitnak vegetációja sokban hasonlít a rizséhez. Vízben él és egész fejlődési időszaka alatt azt kívánja, hogy gyökerei vízzel telített talajban álljanak. A termelési mód is ehhez a kívánalomhoz igazodik. Patonaiék a tófeneket apró parcellákra osztják, melyek hozzásimulnak a felszín domborzatához. A parcellákat 40 cm magas nyúlgátakkal veszik körül, melyek lehetővé teszik, hogy az egész tófeneket egyenletesen sekély víz borítsa be. A tábláknak olyan kis terjedelműeknek kell lenniük, hogy a szél a vizet ne tudja bennök mozgatni, mert különben a víz. feláztatja a gyökereket és a növény kidűl, elpusztul. A táblák talaját őssszel felszántják és bevetik. A vetés még az őszszel megerősödik. Minthogy a sziki mészpázsit nagyon fagyálló, tehát a telet baj nélkül szenvedi át. Tavasszal a vetésen csak annyi vizet hagynak, hogy az a talajt ellepje, de a szél ne mozgathassa meg. A fűtövek felett egészen május végéig csak igen sekély vizet szabad tartani. A sziki mészpázsit május végén vagy június elején virágzik s ekkor vágják le szénának. A sziki mészpázsit 60 cm magasra nő meg és ilyen esetben holdankint 30—40 métermázsa elsőrendű szénát ad. Szénája minden más szénánál értékesebb, úgyhogy 2—3 pengővel mázsánként mindig többet lehet érte kapni, mint a többi kaszálókon termett szénáért. Patonai Elek és társai eljárása a szikes talajok hasznosításának történetében forduló pontot jelent, mert most már elmondhatjuk, hogy