Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Lágymányos talajvizéről

A Lágymányos talajvizéről 43 Hogy a Duna a Lágymányos területét kanyarulatával alakította ki, már régóta ismert. SCHAF ARZIK FERENC *) szerint: az óholocén Duna „a jobb partra csap át, ahol azután a Gellérthegyet megkerülve egészen a kelenföldi vasúti állomásig a 104—108 m magas terraszt létesíti." SCHAF ARZIK élőszóval azt a feltevést is kifejezte, hogy az ErzsébetSósfürdő s az Aesculap-telep területe valószínűleg régi Duna-meder. Mivel azonban bizonyítékot erre nem talált, írásban nem is közölte e gondolatát. A székesfővárosi adatok e feltevés helyességét teljesen igazolták. Már SZABÓ JÓZSEF is úgy gondolta a lágymányosi keserűvizes telepek vizének képződését, hogy mélyebb területen keletkeztek, ö azonban e mélyebb területről nem gondolta, hogy régi Dunameder. Hanem ő azt mondotta, „hogy a Gellérthegy lankás nyúlványa délnek hosszabban húzódik az ő vízhatlan kőzeteivel, s egy É — D-i irányú s a Dunával párhuzamosan haladó gátat képez." „Ny-re ezen gáttól vannak azon medencék, melyekben a keserüforrások vannak meggyűlve s látszólag E-ról D-nek kapnak lefolyást." Amint látjuk, SZABÓ leírása egyezik a valósággal, csakhogy a mélyedést nem a Gellérthegyről lenyúló gát, hanem az óholocén Duna hozta létre. **) Másik régi meder is felismerhető ezen a területen, mely a Fehérvári úttól keletre kissé mélyebb térszín alakjában még ma is jól szembetűnik. E völgy mintegy két méterrel fekszik ma is mélyebben, mint a Fehérvári-út tengelye. Ez a mélyedés a székesfővárosi próbafúrásokból is kitűnik, amennyiben a fúrások szerint a Fehérvári-úttól keletre a kiscelli agyagban itt is egy mélyedés tűnik fel, mely óholocén hordalékkal töltődött ki. Ez a mélyedés nagyjában E-ról D felé húzódik. A fúrási adatokból úgy látszik, hogy ez a meder mélyebben fekvő volt, mint az előbb említett. Meglehet, hogy ez a meder valamivel fiatalabb az előbbinél s talán valamivel később képződött. Ezt a régi medret a mai időben felkereste az a vízér, mely a Németvölgy árkának folytatása gyanánt húzódik a Lágymányos keleti részében s a régi Duna medrét elérve a régi esést követi D-i irányban. Ez a lágymányosi ér a régi lőporraktár nyugati széle mellett húzódik s ma a fővárosi határcsatornába torkollik. A lőportár dombja s a vele összefüggő és észak felé húzódó keskeny domb fluviális homok. E dombtól nyugatra húzódik ez a régi, még az óholocénban kialakult meder. Itt a völgy mintegy 6 m-rel mélyebb, mint a lőporraktár dombjának teteje. Ez a dombhát a Rökk-féle gépgyár telkéig húzódik s valóságos szigetként emelkedik ki még ma is: A két Dunaág közt *) SCHAFARZ1K F.: A budapesti Duna paleohidrografiája. Hidrológiai Közlemények I. 1918. p. 197. **) Szabó J. Budapest geologiai tekintetben, Budapest,1879, p. 19-20.