Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Lágymányos talajvizéről
A Lágymányos talajvizéről 41 csak 0,1023 g literenkint. A Fehérvári-út, Albert-utca és Halmi-utca közt levő telken, a Fehérvári-út 56. számú házzal szemközt, de közelebb az Albert-utcához, egy próbagödörben feltárt talajvíz szulfát tartalma 0,2948 g literenkint. A Ballagi-utca és a Horthy Miklós-út összetalálkozási helyén az SÜ3 tartalom 1,774 g 1000 g vízben. Az Erzsébet-sósfürdő és az Aesculap-telepen kívül a legkoncentráltabb a talajvíz a következő területeken: az Aesculap-teleptől DDK-ra húzódó sávban az Etele-út és Bornemissza-út keresztezésén 1,556 g SO, az Andor-utcának a Tétényi-út és Fehérvári-út közt levő szakaszán 4,73 g, 5,26 g SO.i. Az Aesculap-teleptől ÉÉNy felé húzódó sávban, különösen a Horthy Miklós-út, Sárbogárdi-út, Tétényi-út és Vincellér-utca összeszögellése körül: 6,47 g, 5,09 g, 2,30 g SCK Ez a terület egy 250—400 m széles sáv, mely a közvetlen környezeténél ma is valamivel mélyebb fekvésű. Ez a koncentrált talajvíz-zóna nem folytatódik tovább ÉÉNy felé, hanem a Sárbogárdi-út nyugati végződése körül éles kanyarulattal ÉK felé tart: a Lenke-út és Fehérvári-út kereszteződése körül az SO ; i tartalom 2,99 g, 2,043 g, a Lenke-út és Horthy Miklós-út kereszteződése tájékán 0,920 g. A legkoncentráltabb talajvizet tartalmazó sáv e szerint ÉK felől, — valószínűleg a Műegyetem főépülete tájékáról, —halad DNy felé. A Horthy Miklós-út és Sárbogárdi-út kereszteződésénél ez a pászta DDK felé kanyarodik s a Sósfürdőn és az Aesculap-telepen át halad Albertfalva irányában. E pásztának legnagyobb része ma is mélyebben fekszik a környező térszínnél, így pl. az Aesculap-telep t.sz.f. magassága 105 m, Albertfalva Ny-i oldalán a magasság 103 m. Ez erősen sóstalajvizü terület jellemző növényei az Aster pannonicus és a Statice Qmelini. Ez a pászta az óholocén Dunának főága volt. A legjobb bizonyítékok erre a 3.. 4. és 5. ábrán feltüntetett szelvények, melyek a Székesfőváros III. osztályának rendelkezésemre bocsátott adatai alapján készültek. E szelvényeken világosan látszik, hogy ez a meder a Lenke-utat a Fehérban s átvágta a Sárbogárdi-utat közel a nyugati végéhez. Itt a meder DDK felé kanyarodott, úgy hogy az Etele-utat már ismét tovább kelet felé, azaz vári-út körül szelte át, majd innen tovább haladt ugyancsak DNy-i iránynagyjában a Bornemissza-utca és a Fehérvári-út közt keresztezte, miután a mai Erzsébet-Sósfürdő — s az Aesculap-telepen áthúzódott. Az Eteleúttól tovább folytatódott Albertfalva K széle felé mindig DDK irányban. Ez az óholocén meder később a kiöntések iszapjával s a nyugat felől az esőzések révén belejutott finom törmelékkel s a bele hulló porral feltöltődött. Ezek az óholocén lerakódások itt a mederben elég vastagok voltak s lassan mozgó vízből ülepedtek le, úgy hogy pórustérfogatuk valószínűleg a lehető legkisebb értéket megközelítette. Ezért, minthogy ez a régi meder ilyen rosszul vízvezető kőzetekkel töltődött fel, benne s a
