Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Lágymányos talajvizéről
38 Vendl Aladár dr. a lágymányosi tó 0,14 g; a Szent Imre herceg-útján a Kisgellérthegytől DNy-ra 0,20 g. Az ivásra használt néhány kút vize valószínűleg szintén igen kevés szulfátot tartalmaz Már régóta ismeretes,hogy a talajvíz szulfáttartalma igen nagy az Erzsébet-sósfürdő s az Aesculap-keserüviztelep területén. E területek kútjaiban s az itt végzett próbafúrások feltárta vízben a SO 3 mennyisége 1000 g vízben 8,7 és 28,38 g közt ingadozik. Az Erzsébet-sósfürdő területén 22 keserűvizes kút van, melyek 250—600 m távolságban vannak a Kecskehegytől. A kutak 3,10—4,50 m mélyek s nem mindegyik éri el az ép, kékszínű kiscelli agyagot. A fürdő főbejárata előtt levő kutak szelvénye a következő: Felül 0,20—0,60 m vastag humuszos, összemosott talaj; alatta mintegy 0,60 m vastagságban réti agyag, mely egy 0,10—0,20 cm vastag homokos kavicsrétegen nyugszik. Ez alatt következik a kiscelli agyag, melynek felső része 2,0—2,5 m vastagságban sárga és morzsalékos, ez alatt azonban kék és tömött.A talajvíz a sárga morzsalékos kiscelli agyagban foglal helyet. Csupán a téli és tavaszi vízbőség idején tartalmaznak a kiscelli agyag fölött levő kőzetek, — különösen a vékony, homokos kavicsréteg — vizet. Ez a szelvény helyenként kissé módosul, amennyiben néhol a kiscelli agyag kissé mélyebben fekszik, az agyag felszínének helyenkénti bemélyedése folytán. Ekkor a fölötte levő dunai üledék természetesen vastagabb. így például a telep északi részén az egyik szelvény a következő: legfelül mintegy 0,30 m vastag humuszos réti agyag, alatta 0,40—0,50 m sárga iszapos agyag, ez alatt 1,50 m apró kavicsos sárga, finom homokos agyag, melynek alsó része erősen kavicsos, felső része kevésbbé. Ez a kőzet mintegy 2 ni vastag, finom szemű, szürke, csillámos homokon nyugszik. Ez alatt 0,50 m morzsalékos, apró kavicsos, kékfoltos, sárga kiscelli agyag következik; végül 4,80 m mélységben ép kékszínű, vagy sárga foltokkal tarkázott kékszínű agyag következik. A kutak vize főként a morzsalékos, kavicsos sárga kiscelli agyagban s a fölötte levő finom csillámos homokban levő talajvízből származik. Az Aesculap-telep szelvénye a következő, SZONTAGH TAMÁS *) adatai szerint: Legfelül 0,70 m vastag réti agyag gipszkristályokkal; alatta 0.92 m vastagon muszkovitos agyagos homok, mely alatt 0.67 m vastagságban csillámos, finomszemű, folyami iszap (Szontagh szerint homokos löszféleség) következik. Ez alatt 0,10 m okkersárga, sok gipszet tartalmazó agyagos homok foglal helyet. Alatta 0,47 m vastagon csillámos, kavicsos sárga agyag gipsszel (a kavicsok részben andezitok) helyezkedik el, mely még szintén az óholocén Duna üledéke. Végül ez alatt *) Szontagh T.: Az „Aesculap Bitter Water Company Limited London " cég kelenföldi (budai) kútjairól. Földtani Közlöny, XII., 1882, p. 101-102.
