Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.
Adatok Pécs környékének hidrológiájához 21 héjának belső rétegére emlékeztet. A 156.30-—163 m közötti mintában már több a gránitzuzalék, mint a homokkő. Ezen alul a fúrási szelvény szerint még több volt a gránit. A 140.6 m-en aluli fúrási minták szögletes zúzaléka olyan benyomást tesz, mintha egynemű kőzetpadokon haladt volna át a fúró s azok zúzaléka keveredett volna össze a béleletlen fúrólyukban. Valószínűbb azonban az, hogy durva konglomeráton haladt át a fúró, melynek felső padjában majdnem kizárólag kagylómészdarabok voltak, míg lefelé a kagylómész megapadt s előbb főleg a rhetikumi homokkőre emlékeztető homokkődarabokból s kevesebb gránitból, tovább pedig több gránitból álló konglomerátum következett. Hogy csakugyan törmelékes képződménnyel és pedig minden valószínűség szerint fluviatilis eredetűvel van dolgunk, azt az Unió-ra emlékeztető héjtöredék igazolja. Nincsen adatunk azonban e rétegcsoport korára. Hasonló kőzet fordult elő a Sertéshizlaló fúrásában is 102—144 m között (42 m vastagságban), ami fölött ott — a 97—100 m közötti rétegekben — felsőmediterránra utaló foraminiferákat talált ÁGH GÉZA. Ezt a felsőmediterránt a Villanytelep fúrásában legfennebb a 140.6 m-ből említett kagylómeszes törmelék képviselhetné, amiben azonban foraminiferát találni nem sikerült. Az alatta következő homokkő és gránitból álló konglomerátumot már talán itt is a felsőmediterránba, vagy már az alsómediterránba lehet sorozni. Tovább fúrva alatta itt is már nem nagy mélységben megtalálták volna a gránitot, mint ahogy megtalálták azt a Sertéshizlaló kútjában. Semmi adatom sincsen arra, hogy a kút mennyi vizet szolgáltat és az melyik rétegből származik, de a többi fúrás adatai alapján bizonyosra vehető, hogy a fúrással itt is a szarmatarétegek víztartóját csapolták meg. A fúrás tovább folyt ínég 161 m-ig, de a fúrási szelvényen e 12 m vastag részben a kőzet minősége nincsen feltüntetve és csak jó vízrétegnek van jelölve. Ebben a fúrásban a szarmata mészkőnek legalább 51 m-t kitevő vastagsága azért feltűnő, mert a tőle északnyugatra alig 500 m-re levő Sertéshízlaló Ártézi kútjában a mészkőréteg vastagsága csak 15 m, a szarmata rétegek összes vastagsága pedig csak 35 m volt. A fúrást az államvasút 1915—16-ban készíttette. A kútból csak a 149—161 m között levő vizet használják ki, ami 17.6° C meleg, összes keménysége 17.03, lugossági foka 6.5. A víz a 122.6 m magas térszín fölé 1.35 m magasra emelkedik. A kút 24 óránkint 4.4 m depresszióval 224 m 3, 7 m-es depresszióval 545 m 3 vizet ad. 7. Sertéshízlaló ártézi kútját 1890/91-ben ZSIQMONDY BÉLA cég fúrta 112.5 m magas terepen, mélysége 149.7 m. A fúrás szelvényét ÁGH (Timóth) QÉZA ismertette a pécsi zircz-ciszterci rend rom. kath. főgimnáziumának 1890/91. évről szóló értesítőjében, a „Pécsi ártézi kút"
