Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Dudich Endre dr.: Az aggteleki barlang vizeiről

Az asijtteleki barlang vizeiről. 197 Ez a szakaszossájr a továbbiakban tekintetbe veendő a vizek hőmérsékleti adatainak értelmezésénél, biológiailag pedig az izoláció kérdésnek tárgyalásánál. A BARLANGI VIZEK KIFOLYÁSA. A közfelfogás szerint a barlang vizeinek kifolyása a Jósvapatak forrása a Farkaslyuk nevű völgyben, (Strömpl, p. 29.), de szerintem erre megnyugtaó kétségtelen bizonyítékunk nincs, sőt ha jobban vizsgáljuk a dolgot kételyeink is támadhatnak. A Bálványoszlopon túl az eltűnt vizek sorsát nem ismerjük. Kadif (8., p. 46) szerint a Pokolág felfedezői, Kaffka Péter és társai, megtalálták azt az alacsony nyílást, amelyen az „Acheron" elhagyja a barlangot és ezen át a Pokolágba jutottak. Nézetem szerint a jelenkorban nem folyt és ma sem folyik át víz a Pokolágon, ezt az ágat már régen elhagyta a víz. A jelenlegi vízfolyás olyan kétségtelen nyomokat hagy maga után, amelyek azonnal felismerhetők, a Pokolágban azonban ilyeneket soha sem találtam. A jelenlegi bailang szintjében nem ismerünk olyan vízkifolyást, amely felszínre bukkanna, úgy hogy azt mondhatjuk, hogy a barlang ma, ahogyan nem „Einbruchshöhle", ugyanúgy nem „Ausbruchshöhle" sem. Ez a körülmény a barlang vízi állatvilágának megítélésében is latba esik. A Jósva forrása Kuffka Péter felmérése és szintezése szerint (Kadic, 8., p. 48) a barlang jelenlegi végétől 200 m-nyire fekszik és pedig 80 m-rel mélyebben, mint a barlang mérési szintje. Hz a megállapítás már egymagában is kizárja, hogy a Jósva forrása a jelenlegi barlang vizeinek közvetlen kibukkanása volna. Ha most még tekintetbe veszsziik, hogy 1. a barlang vizei öt nyelőn át eltűnnek, hogy 2. a barlangi vizek hónapokon át állnak és ezzel szemben, hogy 3. a Jósva forrása nagyon bővizű, állandó forrás, akkor kétségtelenné válik, hogy a Jósvaforr

ás nem lehqt az Aggteleki barlang vizeinekJtözvetleiiJüffllYása^.iiai. nem egy mélyebb, állandó vizű sz

inthez tartozik, amelv bőségesen ellátI II III Hill •! "1 ' ' * JO ja vízzel. A barlang vizei csak közvetve, az ismert 5 nyelőn és a kőzet hasadékrendszerén át jutnak le ebbe a mélyebb szintbe és gyarapítják annak a vizét. Kiemelendőnek tartom még azt, hogy Havaida Endre műszaki tanácsos az alább ismertetendő vízügyi munkálatok folyamán végzett egy festési kísérletet. A barlang vizébe 20 liter anilinfestéket öntöttek és a Jósva forrását figyelték. Az eredmény negatív volt: a Jósvaforrás vize nem színeződött. Ebből az egy kisérletből azonban végleges következtetést nem lehet levonni. Az elmondottak, főleg az alsó szint kérdése természetszerűleg vezet a barlang keletkezésének kérdéséhez, amellyel Cholnoky általános