Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Andor Károly: A váci vízművek

164 Andor Károly Minthogy a sziget felsőszintje magas árvíz esetén víz alá kerül, az egész szivattyútelepet a legmagasabb árvízmagasság fölé 90 centiméterrel kiemelkedő feltöltött szin védi betonba ágyazott terméskő bur5. ábra. Venturi-féle víztermelést mérő készülék. kolással. A külső vizek távoltartására az épület falait a legmagasabb árvíz színéig háromszoros aszfaltlemezszigetelés borítja s a gépház fenékrésze a felfelé ható víznyomás legyőzésére vasbetonból készült. A szigeten épült szivattyútelepről a főnyomócső 300 mm belső átmérettél indul ki a Duna váci partjáig. A főnyomócsőnek ez a 200 méteres szakasza másodpercenként 60 liter víz szállítására alkalmas s ebben a méretben azért készült, hogy bővítés esetén a mederelzáró gátat, amelyben elhelyezkedett, megbolygatni ne kelljen. A gátban a főnyomócső 1.5 m mélységben vasbeton pilótákon fekszik. A váci parton a főnyomócső két részre ágazik, amelyekből azonban csak az egyik ág építtetett ki, másodpercenként 30 liter víz szállítására alkalmas 250 mm belső átmérővel. Ez a főnyomócső a város felső részén két ágra oszolva fut végig az egész városon a végleges 60 mp liter víz szállítására elegendő hálózati méretezéssel. A városon két ágban áthaladó 250 mm-es főnyomócső a város alsó harmadán ismét egyesül s a várost elhagyva folytonos emelkedéssel a deákvári lakótelep felső részén épített szolgálati medencébe torkol. A szivattyútelepen kitermelt vizet a kettős főerü nyomócső az arányosan méretezett vízvezetéki csőhálózatban szállítja el a város különböző részeibe víztorony közbeiktatása nélkül. A városban el nem fogyasztott, de oda benyomott víz a szolgálati medencében raktározódik. A szolgálati medence tehát az általános vízhasználatot meghaladó vízmennyiség befogadására, de egyúttal arra is szolgál, hogyha 1000 köbméteres űrtartalma megtelt vízzel, a visszafelé áramlással a termelésnél energia megtakarítást érjünk el. A medencék megteléséről ugyanis a