Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - ifj. Lóczy Lajos dr.: A tihanyi hidrológiai kutatások és azok geológiai tanulságai

A tihanyi hidrológiai kutatások és azok geológiai tanulságai. írta: Lóczy Lajos dr. * 1'ihany fejlődésében kétségtelenül igen jelentős szerepet játszott a kikötői kútnak és az attól táplált vízvezetéknek a megépítése, mivel régebben Tihany állandóan vízhiánnyal küzdött. A Belső tó partján lévő két gémeskút élvezhetetlen iszapos talajvizet szolgáltatott csupán, úgyhogy a falubeliek nagy része nem sajnálta a fáradtságot és lejárt a hegyen keresztül balatonvizért a kikötőbe, amely zavaros szőke színe mellett is jobb ivóvíznek bizonyult. 1922-ben készített szakvéleményeim javaslata alapján készítette el a „Tihanyi Balatonfürdő és Gyógyfürdő R. T." a Visszhangdomb aljában, a ma is üzemben lévő kutat, illetve vízművet, amely ezidőszerint is ellátja kristálytiszta jó ivóvízzel a Biológiai Intézetet, a Sportszállót, a Főhercegi kastélyt, az Apátságot és Tihany községet. Tihany egyetlen kis forrása a Visszhangdomb lejtőjén, a Balaton tükre felett mintegy 28 m magasságban fakadó, kevés vizű Ciprián-forrás, melyet egy vízrekesztő agyaghorizont felett települő vastagabb pontusi homokréteg táplál, RIGLER GUSZTÁV vegyelemzése szerint ivásra ugyancsak alkalmatlan, mert bomlástermékeket és baktériumokat bőven tartalmazó, egészségtelen vizet szolgáltat. Azelőtt az apátsági kolostort is balatonvízzel látták el, melyet közvetlenül a tó partján létesített kútból szélmótorral emeltek fel a hegyre. Ennek a pontusi agyagban mélyeszteti kútnak a víztükre szivattyúzásnál hamarosan alászállott és ivásra alkalmatlan, agyagos ízű, zavaros vizet szolgáltatott. A kikötő nagyobb forgalmával azonban már a Balaton partján merített, sokszor benzinszagú víz is hovatovább élvezhetetlenné vált, úgyhogy Tihany vízellátásának megoldása további halasztást nem szenvedhetett. *) Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1930. november 26-i szakülésén. Szerző a Kultuszminisztérium megbízásából 1929-ben, ezt megelőzőleg a „Tihanyi Balatonfürdő és Gyógyürfdő R. T." megbízásából végzett a félszigeten hidrologiai tanulmányokat. ') Rigler Gusztáv: A Balaton északi partjának forrás- és patakvizei Tihanytól Fűzfőig. A Magy. Biologiai Int. kiadványa. 1930. 121. old.