Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről

104 Vendl Aladár dr. 9.70—10.40 Szürke aprószemü kristályos, kissé dolomitos mészkő,, közben igen vékony márgás homokrétegekkel. 10.40—11.30 Szürkés sárga aprószemű, kristályos mészkő. 11.30—11.70 Sárga foltos szürke, aprószemű, kristályos, mészkő. 11.70—12.80 Szürke és sárgás szürke igen aprószemű félig kristályos mészkő. 12.80—13.30 Szürke rétegekkel tarkított szürkéssárga, félig átkristályosodott mészkő. 13.30—14.40 Szürke foltos sárga, aprószemű, kristályos, mészkő. 14.40—16.00 Aprószemű, félig kristályos sárgás szürke mészkő. E területen a fúrások 10—15 m mélységig már elérték a werfeni rétegekben levő talajvizet. Amelyik fúrás e mélységig nem tárt fel elég talajvizet, (pl. a III. számú fúrás), az további mélységből sem nyert lényegesen több vizet. A vízhozam elsősorban a kőzet minőségtől és attól függ, hogy a fúrólyuk átvágott-e elég tág hasadékrendszert? Tanulságos példa volt erre a IV. számú s a tőle mintegy 4 m távolságban ÉNy-ra lévő IV a. számú fúrás. Mind a két fúrás ugyanazt a rétegsort tárta fel. A IV. számú fúrás szivattyúzással 24 óra alatt 457.920 liter vizet adott (5.3 liter/sec) 1928 június első hetében; a IV a.. számú fúrásból, bár 30 m mély volt, csak 172.800 litert lehetett kiszivattyúzni (2 liter/sec) 1928 júliusában. A víz a fúrólyukban többnyire akkora nyomás, alatt volt, hogy a felszínre emelkedett s részben ki is folyt. így pl. a II. számú fúrólyukban már 6.45 m mélységben a víz tükre —0.15 m-ig fölemelkedett, 9 m mélységre lehatolva már a víz tükre elérte a felszínt s a víz állandóan folyt ki a csőből. A IV. számú fúrásban 6 m mélységben a víz. —0.50 m-ig emelkedett s 9 m mélységből már kifolyt. Az I. számú fúrásban ellenben a víz tükre —4.5 m-nél magasabbra nem emelkedett. (Megjegyzendő, hogy e fúrás közvetlen közelében egy circa 2 m átmérőjű akna is feltárta a vizet. A fúrólyuk szivattyúzásakor az akna vize is rohamosan csökkent.) Az I. számú fúrás szivattyúzással 1928 május utolsó hetében napi 544.320 liter (6.3 liter/sec) vizet adott. A II. számú fúrólyuk 24 óra alatt kiszivattyúzott vízmennyisége legalább 198.720 Itter (2.3 liter/sec) volt 1928 május 15 és 19 közt. Megjegyzem, hogy a II. számú fúrólyuk a víz: kisebb részét a werfeni rétegek fölött lévő pleisztocén kavicsos homokból nyerte. A próbafúrások a holocén lapály nyugati felében készültek, mert itt voltak a triász kőzetek csekély mélységben várhatók s mert ez a terület az átemelőtelep közvetlen közelében fekszik.