Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: Suess és Gautier elméletének konzekvenciája

80 WESZELSZKY GYULA DR. lani, míg a nyomás itt is akkorára nő, mint amilyen a mélységben uralkodik. Ezt a nyomást azonban nem érheti el, mert a magasabban fekvő másodlagos magmatűzhely felett fekvő sokkal vékonyabb kéreg ezt nem bírja el, ennélfogva az így fellépő feszültség, a kéregnek egy gyengébb pontján vulkanikus kitörést fog eredményezni. Ha a Földünk felületét borító kőzeteket vizsgáljuk, alig találunk olyat amelyikben bár igen csekély mennyiségben, valamilyen rádioaktiv anyagot, urániumot és tóriumot nem találnánk. Ezekből a savanyú kőzetekben rendszerint valamivel többet, a bázikus kőzetekben kevesebbet találunk. Kétségtelen tény, hogy a rádioaktiv anyagok hőt termelnek. Többen végeztek számításokat, amelyeknek eredménye, hogy ha a rádioaktiv anyagoknak mennyisége a Föld egész tömegében olyan volna, mint amilyen mennyiségben azt a Földünket borító kőzetekben találjuk, úgy a Földünkben levő rádioaktiv anyagok termelte hőmennyiség sokszorosan felülmúlná azt a hőmennyiséget, amit a Föld hősugárzás következtében elveszít. A Földnek tehát ez esetben nem fokozatosan lehűlnie, hanem melegednie kellene. Kiszámították azt is, hogy ha a földkéreg felsőbb rétegeinek uránium- és tóriumtartalma 16—20 kilométer mélységig olyan volna, mint amilyent a Föld felületén levő kőzetekben találunk, úgy az ezekben található uránium és tórium által termelt hő teljesen pótolná azt a hőmennyiséget, amit a Föld sugárzás útján veszít. E tapasztalati tényekre és számításra alapítja S. JOLY elméletét, amellyel a szárazföldnek a tengertől való időszakos elárasztását, az időszakos nagy bazalttakarók keletkezését és a hegyképződési folyamatokat magyarázza, JOLY elméletének alapját a következők képezik: A Föld szilárd kérge bazaltmagmán nyugszik. A bazaltmagma hőmérséklete a szilárd kéreg közelében a bazalt olvadási hőmérsékletén van, de miután a cseppfolyós bazaltnak térfogata 7 °/o-kal nagyobb mint a szilárdé, a Föld mélyén uralkodó nyomásra a szilárd kőzet alatt fekvő bazalt nem folyékony, hanem nagy viszkozitású plasztikus tömeget fog képezni, de a mélyebben fekvő tömegek is, miután a plasztikus tömegek hövezetőképessége nagyobb mint a szilárdaké, inkább szilárd, mint cseppfolyós lesz, mert itt a nyomás sokkal rohamosabban emelkedik, mint a hőmérséklet. E plasztikus tömegen nyugszanak a szárazföld és a tengerfenék s a jobban kiemelkedő szárazföld, nem ugyan annyira, mint a folyadékon úszó test, de állandó nyomása következtében mélyebben fog a plasztikus tömegbe belenyomulni, mint a kisebb súlyú tengerfenék. A Föld szilárd kérgében levő rádioaktiv anyagok mennyisége éppen akkora, hogy az általuk termelt hő, a Földnek sugárzása következtében szenvedett hőveszteségét pótolni tudja, tehát a Föld belseje sugárzás következtében nem veszít hőt. A rádioaktiv anyagoknak mennyisége a Föld legfelsőbb rétegeiben a legnagyobb s a mélység felé haladva ez fokozatosan csökken. Ez utóbbi állítását V. M. GOLDSMIDT kísérleteire alapítja, amelyek szerint az uránium és tórium főtömege egy szilikátolvadéknak legkésőbben megmeredő kovasav és vízdús részletében marad vissza. Azon körül-