Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A talajvíz az óbudai suvadásos területen
72 VENDL ALADÁR DR , lassan jéggel telítődvén, a minimális kis mennyiségben szivárgó víz útja kifelé elzáródik. Ennek következtében az átfagyott rész mögött az agyag felszínén, illetőleg a lösz alsó részében a talajvíz összegyűlik s gyakran bőséges mennyiségben megtorlódik, különösen ha a nagy hideg sokáig tart. E hosszabb idő alatt az agyag felső része nagyobb mértékben átnedvesedik. Ha tavasszal a tartós fagy után hirtelen olvadás áll be, akkor az elzáró jég gyorsan kiolvad s az összegyűlt talajvíz hirtelen folyik ki és magával ragadja a híg, pépszerüvé felázott agyagot, mely sárfolyás alakjában folyik ki a lösz alól. Maga a lösz s részben az agyag is az eddig vázolt módon a lejtő irányában lesuvad. Ilyen suvadások, melyeket lényegében a hosszantartó fagy idéz elő, ott is előfordulnak, hol a hegyoldal vagy az agyagásás lejtője is mérsékelt (10—15°). Egyes helyeken a kiscelli agyag csak kevésbbé bolygatódott meg, de a fagy hatása folytán a fölötte levő néhány méter magas löszfal mégis elmozdul. Az eddig vázolt suvadásoktól lényegesen eltérnek azok a talajmozgások melyek gyakoriak az igen meredek (40—90°) falú agyaggödrökben. Ezek a mozgások az agyag rogyásában nyilvánulnak s úgy képződnek, hogy a túlságos meredekség folytán a kiscelli agyag állékonysága megszűnik. A túlságos meredek, némelykor csaknem függőleges, néha 20—30 m mély, terraszok nélkül kiásott agyaggödörfaiakról ékalakú agyagtömegek válnak el, meredek szög alatt. Ezek az elvált részek hirtelen, gyorsan és igen meredek pályán csúsznak le az esetleg fölöttük levő lösszel együtt. Itt a lefelé mozgó tömegek főként agyagból állnak, ellentétben az eddig említett suvadásokkal, melyek lényegében a lösz lecsúszásában nyilvánulnak meg. E rogyások a téglavetők gödreiben észlelhelők, hol az agyagtömegek lerogynak és ha átnedvesedtek, akkor részben sárfolyások alakjában terülnek el az agyaggödör fenekén. (5. ábra.) eredeti vízszintes felszín felpuposodása.
