Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Horusitzky Henrik: A szolnoki artézi kút geológiai szelvénye és ásványvizének vegyi összetétele

A SZOLNOKI ARTÉZI KÚT GEOLOGIAI SZELVÉNYE ÉS ÁSVÁNYVIZÉNEK VEGYI ÖSSZETÉTELE. írta: HORUSITZKY HENRIK.* — 1 szövegközti ábrával és egy szelvénnyel a kötet végén. — Szolnok megyei város 1894. évben próbálkozott belterületén először artézi kút-fúrással, mégpedig a Kossuth Lajos-téren, ahol 282 méter mélységből 22 5 C fokú vizet nyertek. A rákövetkező évben a Vásártéren végeztek ugyancsak eredményes mélyfúrást. E fúrás 432 méter mélységéből 29 C fokú víz folyik állandóan. Az 1896. évben a Közkórház udvarán állítólag 250 méter mély kutat fúrtak 19 C fokú vízzel s ugyanilyen hőfokú vizet kaptak a Nemzeti szálló Szapári-utca felőli gazdasági udvarán 1901. évben 263 méter mélységből is. Ugyanebben az évben fejezték be KÁRÁSZ ALADÁR fürésztelepének artézi kútját, mely a bemondások alapján 252 méter mélységből 20 C fokú vizet ad. Az 1924. évben TASSY SÁNDOR Abonyi-út mellett épült tanyáján fúrtak 323 méter mélységig. E kútból 18 C fokú víz folyik. Ezeken kívül még a vasúti állomáson is van egy artézi kút, több rétegből fakadó felszökő vízzel. A legutóbbi időkben a városi építőbizottságban többször merült fel az az eszme, hogy a Tisza szállóval kapcsolatos fürdő számára egy artézi kút mélyesztése volna kívánatos, hogy az ez úton remélhető meleg víz a fürdő céljain kívül esetleg az egész épület fűtésére is felhasználható legyen. Többszöri tárgyalás után végre dr. TÓTH TAMÁS polgármester vezetése mellett a városi tanács és a dr. Kiss ERNŐ ügyvéd, felsőházi tag elnöklete alatt álló városi építőbizottság, UNGÁR DEZSŐ-vel, a városi mérnöki hivatal vezetőjével együtt végleg elhatározta, hogy e célból a fürdő közelségében a Tisza folyó mentén artézi kutat fúrat. Az erre vonatkozó szerződést az 1926. év végén LAPP HENRIK r.-t. mélyfúrási vállalattal meg is kötötték. A munka az 1927. év január hónapjában megkezdődött, és az 1928. év november havában sikeresen be is fejeződött. A fúrás megkezdése előtt szóbeli szakvélemény' adására szólítottak fel, melyben Szolnokon körülbelül 200, 600 és 1000 méter mélységekben levő víztartó rétegeket helyeztem kilátásba és biztosítottam az érdekelteket arról, hogy a legmélyebb rétegből 45—50 C fok körüli hőfokú vizet fognak nyerni. Amikor a munka közben bizonyos nehézségek merültek fel, arra kértek, hogy az akkor elmondottakat foglaljam írásba. A hozzám intézett felszólításból idézem a következőket: Szolnok r. t. város 20.405/1927. számhoz, hatá* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1929. január 16-i évzáró ülésén.