Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: A budapesti hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról

36 PÁLFY MÓRIC DR. az 1909—1913. években bekövetkezett csökkenésére és 1925—1927. években való emelkedésére. Ezekután arra gondolhatnánk, hogy a vízcsökkenést a Pilisvörösvár és Dorog környékén levő szénbányákból nagytömegű víz kiemelése által előállott karsztvíz-nívó csökkenése, vagy a források nagyobb mérvű megszökése okozta vagy pedig az, hogy a Rudasfürdő hiányzó vize esetleg más forrásokon került felszínre. Hogy ezek közül melyik járulhatott hozzá a Rudasfürdő vízmennyiségének megapadásához, ami különösen akkor feltűnő, ha az 1909—1913-as évek adatait MOLNÁR-nak a 60-as évekből származó adataival vetjük egybe, azt a rendelkezésünkre álló megfigyelési adatokból nem állapíthatjuk meg; erre a forrásoknak nemcsak évekre, hanem évtizedekre terjedő pontos mérésére és a forrásokat befolyásolható különböző tényezőknek állandó megfigyelésére lenne szükség. Ezeknek a pontos tanulmányozása pedig nemcsak tudományos, hanem gyakorlati szempontból is felette kívánatos. Hogy a forrásoknak említett apadása időszakos-e vagy állandó, azt a jövő megfigyelések vannak hivatva eldönteni; az az egy azonban kétségtelen, hogyha a források vízmennyiségének csökkenése a karsztvíz szintjének süllyedésével volna is kapcsolatos, a hévvíz veszélyeztetve akkor sincsen, legfeljebb mélyebb szinten kell azt feltárni. Mindenesetre az okot kell tudnunk, ami e források vízmennyiségét megapasztotta. Igen örvendetes, hogy az utóbbi években ismét lényeges emelkedést lehetett a források vízmennyiségén kimutatni, dacára annak, hogy ezekben években már a Gellértfürdőben is nagyobb arányú vízkitermelés történt. Ez a körülmény arra vall, hogy a két forrás között, — bármily közel is legyenek egymáshoz — közvetlenebb összefüggés nincsen. 1869-ben jelent meg MOLNÁR JÁNOS nak évek hosszú során át rendszeresen végzett megfigyelésein alapuló tanulmánya, ami arra az időszakra hű képet mutat ma is. Azóta azonban — sajnos — rendszeres megfigyelés a hőforrásokon az előzőkben közölt méréseken kívül nem történt. A budapesti hévforrások — a városligeti és margitszigeti forrásokat kivéve — tulajdonképpen még jelenleg sincsenek kellőleg feltárva és foglalva s így a hévvíz egy része a Dunába szökik meg. Hogyha tehát messzire kiható fürdőtervezetet akar a Főváros készíteni, akkor legelső sorban is a források megfelelőbb feltárásáról és foglalásáról kell gondoskodni. A feltárás és foglalás mikéntjéről ad hoc esetekben is csak hosszadalmas vizsgálat után tudunk tanácsot adni, de egy nagyobbszerű tervezéshez első kellék volna az összes forrásoknak és forrásokat befolyásoló minden tényezőnek rendszeres megfigyelése és pontosabb ismerete. Az első lépést a hévforrás helyes feltárására és foglalására a SZT. LUKÁCSFÜRDÓ igazgatósága tette, amellyel bebizonyosodott, hogy kellő elővigyázat mellett a hévforrások nem az a „noli me tangere", aminek eddig tartották.