Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: A budapesti hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról

34 PÁLFY MÓRIC DR. Kitűnik ebből a táblázatból, hogy a Duna vízállása és a források vízmennyiségének változása között szoros arány nincsen. Ha a fennebbi adatokból különválasztjuk az 1899—1903. évieket az 1912—1913, évre vonatkozóktól: a Rudasfürdő vízmennyisége 1899—1903-ban 2*53 m es vízálláskor 885 m

3 3 70 m 812 m

3 3-92 m 847 m

3 4-69 m 1170 m

3 4-77 m 865 m

3 4-88 m 1105 m

3 6-20 m 1046 m

3 6-67 m 875 m

3 1912—1913-ban: 4*36 m 847 m

3 4-46 m 720 m

3 4-95 m 772 m

3 5 32 m 812 m

3 5-82 m 904 m

3 6-06 m 829 m

3 kitűnik, hogy 1912—1913-ban a forrásoknak az áradások alkalmával bekövetkezett vízszaporulata mélyen alatta marad az 1899—1902-ben észlelteknek. Már ez az adat is arra mutat, hogy az utóbbi időszakban a Rudasfürdő vízmennyisége megapadt. Még világosabban kitűnik a források vízmennyiségének csökkenése, ha a 10 éven át folytatott mérések átlagos napi adatait tekintjük: Vízmennyiség Évi csapadék 1898 575 milliméter 1899 794 m

3 (8 hónapi mérésből) 600 n 1900 (mindennapi mérésből) 708 » 1901 880 m

3 598 » 1902 878 m

3 577 n 1903 841 m

3 499 n 1904 779 m

3 443 n 1908 448 n 1909 676 m

3 (7 hónapi mérésből) 515 » 1910 690 m

3 (9 hónapi mérésből) 691 » 1911 726 m

3 (8 hónapi mérésből) 439 n 1912 751 m

3 (mindennapi mérésből) 692 n 1913 650 m

3 588 »