Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: Helyneveink vízrajzi szókincse

HELYNEVEINK VÍZRAJZI SZÓKINCSE 115 idegennyelvű származékok is hozzátartoznak s idővel ezeket is bele kell vonnunk tanulmányaink körébe. Bele, annál is inkább, mert sok, már meghonosodott magyar szavunk eredete ez idegen nevekben gyökerezik. A víz általában. Víz. Helyneveinkben egyrészt a tó nyílt tükrét, a nádasok tisztásait jelenti, másrészt kisebb folyóra és patakra is vonatkozik. Sár. A v/2-zel csaknem azonos értelmű, mert folyót, vizenyős talajt sőt kisebb állóvizet is jelent. Pl. a Lajta folyó régi magyar neve Sár volt. A sár és és víz összetételeit a megfelelő vízrajzi formációknál (álló- és folyóvizek) tárgyaljuk. A vizek (folyók, tavak stb.) egyes részeire vonatkozó szavaink: Fő (fej, fé, fű)* = folyó eleje, eredete; tó alakjának szélesebbik nagyobbik vége, mintegy a tó kezdete. Pl. Balatonfő: a Balatonnak ÉK-i legszélesebb része, a tihanyi félsziget és a kenesei partok között. Innen Balatonfő-kajár község neve. A fő névvel, különösen hegyvidéken, óvatosan kell bánnunk, mert több vidéken a hegyek tetejét is jelenti. A vizek és hegyek „feje" pedig sokszor határos, ami a helynevek értelmezésénél, ha nem vagyunk eléggé körültekintők, félreértésekre adhat okot. Tő — a fő ellenlábasa, amennyiben a folyó v. állóvíz, sőt árok és völgy alsó végét, torkolatát jelenti. Pl. Marcaltő nevét a szabályozás előtti Marcal torkolatától kapta. Ma a Marcal jóval alább, a Rába egyik régi medrének felhasználásával szakad a Rábába. Mély = mély; víz egymagában is áll. A vizek általános jelzői közül a következők érdemelnek figyelmet: Öreg — nagy és nem „ó", ill. „régi". Ez utóbbiakra inkább a holt vagy dög használatos. Kis (küs) = az öreg ellentéte. Fiók, fiú = u. a. Ág = u. a. Sík, síkviz = tiszta, nád mentes víz. Tiszta = u. a. Szár = száraz, ill, gyér v. időszakos víz. Aszó — u. a. Siket = u. a.; esetleg holt. Vízálló = száraz hely, melyet az áradás vize nem ér v. mos el. Holt = olyan meder v. folyóág, melyben csak nagy víz idején folyik víz. Haló = u. a.; vizét esetleg a növényzet már-már benövi; vize már elapadni készül (1. még a folyóknál: halvány) * Zárójelbe tesszük a szó (név) alakjának különféle változatait, mit a tájszólás, idegen behatás vagy más körülmény eredményezett. 8*