Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Finály István dr.: A Magyar Alföld öntözéséről

A MAGYAR ALFÖLD ÖNTÖZÉSÉRŐL. Irta: kendi FINÁLY ISTVÁN dr.* Körülbelül négy évvel ezelőtt felkeresett VÍG EMIL igazgató, azzal, hogy mint hidrotechnikus mondjam meg véleményemet arról, hogy a magyar Alföldnek az ő elgondolása szerinti öntözése a Dunából lehetséges-e? Ez a kérdés engem egészen készületlenül ért akkor s első válaszom az volt, hogy a technika mai fejlettsége mellett minden technikai kérdés megoldható s így erre a kérdésre is INTZE OTTÓ neves német hidrotechnikust, egykori mesteremet idézem, aki azt mondta, hogy nincs az a bonyolult, vagy méreteiben merész technikai probléma, amely végül is egy egyszerű számolási müveletté ne zsugorodnék és e szerint ne ítéltetnék meg. A felvetett kérdést is e szerint lehet megítélni. Ha az adatok szerint az derül ki, hogy érdemes megcsinálni a dolgot, t. i. gazdaságilag kifizeti magát, akkor megcsinálható, ha nem, akkor el kell egyelőre ejteni. Az elmúlt idő alatt behatóan foglalkoztam e kérdéssel; ha nem is folytonos intenzitással, de állandóan foglalkoztatott a probléma és időszerűnek tartom, hogy számításaim eredményeiből a főbb adatokat — főleg hidrológiai szempontból — felsorakoztassam. Meg kell jegyeznem, hogy az eredmények a teljesen objektív hivatalos statisztikai adatokra támaszkodnak, azokra az adatokra, amelyek a különféle statisztikai évkönyvekben mindenki számára hozzáférhetők. Sok víz kell az egész Alföld öntözéséhez és sok vizet nálunk csak a Duna adhat. Szinte feltűnő, hogy vájjon eddig miért nem gondolt reá senki, hogy a Duna haszontalanul elfolyó, sőt sokszor kárt okozó árvizeit e módon ne hasznosítsuk. A tanulmány alapjává tett terület a következő: a Duna balpartjáról Dömsöd tájékáról kiindulva délkelet felé Cegléd határa, majd onnan északkeleti irányban Mezőkövesd felé haladva Tiszalök tájéka, ott délre fordulva Derecske, Bujfalú, Gyula vonalán a Marosig s aztán Szegeden át a Dunáig Baja tájékán. Ez a terület kereken 29.000 km

2, vagyis mintegy 5.000.000 khold. Az évi középhőmérséklet és a speciális talajviszonyok figyelembevétele nélkül először a vízszükségletet kellett megállapítani. Az öntözésekhez való vízszükségletre nézve itthon ma kevés adatunk van, jórészt azért, mert ami van: elavult. így fordítva kellett eljárni és megállapí* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1929. december 18-i ülésén.