Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Marschall Ferenc: A parádi Szent István gyógyforrás vizének vegyi vizsgálata

A PARÁDI SZENT ISTVÁN GYÓGYFORRÁS VIZÉNEK VEGYI VIZSGÁLATA 103 Mangánhidrokarbonát, Mn(HCC>3)2 7*14 mgr. Ferrohidrokarbonát, Fe(HCOs)2 57' 15 „ Aluminiumhidroxid, Al(OH)3 2 80 „ Kalciumszulfát, CaSOi 289*86 „ Kalciumfoszfát, Ca

3(POi)2 2*23 „ Titánsav, H2TÍO3 0'58 „ Metakovasav, H2SÍO3 50*51 „ Szerves anyag, O2 8*21 „ Összesen: 1903*55 mgr 1000 gr víz tartalmaz: 1265 cm elnyelt gázt, amiből 1218*6 cm

3 szabad szénsav, súlya 2393*67 mgr, 45*8 cm

3 nitrogén + oxigén (levegő) és nyomokban kénhydrogén. A víz (forrás) helyszínen mért hőmérséklete 11*6 C° Ugyanakkor a levegő hőmérséklete 33*3 C° A víz fajsúlya 20 C°-on 1*0009 A vízben oldott anyagok ozmozis nyomása 1*35 atm. A víz fagyáspont csökkenése 0*116C° 1 A víz elektromos vezetőképessége 0*001978 • co cm* E vegyi vizsgálat alapján, a Párád-Ilonavölgyi Szent István gyógyforrás vize, a vastartalmú-földes-meszes-savanyúvizek csoportjába sorozható s mint ilyen eltér a közismert parádi vizektől, legfeljebb anionjait illetőleg találunk némi hasonlatosságot. Oldott anyagának összetétele igen hasonlít a mohai Ágnes forrás és a régi Stefánia kút, a kékkúti Theodora forrás, valamint a balatonfüredi Ferenc József forrás vizének összetételéhez, tehát a legkiválóbb hazai földes-meszessavanyúvizek közé tartozik. A forrás környékének geologiai ismertetésénél FERENCZI ISTVÁN dr. egy. m. tanár, m, kir. oszt. geologus úr volt nagy segítségemre, akinek e helyen is hálás köszönetet mondok.