Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Horusitzky Henrik: A szolnoki artézi kút geológiai szelvénye és ásványvizének vegyi összetétele

A SZOLNOKI ARTÉZi KÚT GEOLOGIAI SZELVÉNYE 9 sák. A nagy pénzkiadások megkímélése végett, amikor már 877 méterig sikerült a csőből az iszapot eltávolítani és a lejjebb hatoló tisztogatási művelet, az iszapnak állandó feltódulása miatt, majdnem sikertelennek bizonyult, a csövet 877 8 méter mélységben egy rugós tömszelencével elzárták és felette a 872

m8—877S méter között levő 5 méter vastag homokrétegnél a csövet meghasították, hogy ennek vizét juttassák a felszínre. Ennek megtörténte után, szeptember közepén, a fúrócső nyílásán először kevesebb, majd fokozatosan mindig több és több víz tört fel a föld mélyéből, amíg a mai nagy mennyiséget el nem érték, amikor percenként kb. 600 liter víz ömlik ki a fúrólyukból. A víz hőmérséklete a kifolyásnál 53 C fok. /I fúrócsőben mért víz hőmérséklete állítólag majdnem 55 C fok meleg. A vízzel együtt elég bő menynyiségű, kb. naponta 210—220 köbméter, gáz is kerül a felszínre, — BECSEY ANTAL kormányfőtanácsos, oki. gépészmérnök mérései szerint. Minthogy az a homokréteg, amelyből a víz felnyomul, túlságos finom szemcséjű, az esetleges eliszapolódás elkerülése végett, a víz szabad kifolyásának megakadályozása egy percre sem ajánlatos. Addig, amíg a kút gázhozama nem csökken, a fúrócső eliszapolódásának veszélye nem igen fenyeget; de ha a gáz mennyisége nagyobb mértékben csökkenne, a finom iszapos homok a fúrócsövet eliszapolhatja, minek következtében a vízmenynyiség fokozatosan csökkenhet. Reméljük azonban, hogy ez egyhamar nem fog bekövetkezni. Végül még röviden a vidék geotermikus grádienséről legyen szabad megemlékeznem. Szolnokon az átlagos geotermikus grádiens kiszámításához, az ismertetésem elején elsorolt artézi kutak közül csupán kettőnek az adatait tudjuk felhasználni és ezenkívül természetesen az új kútnak a mélységét és hőmérsékletét. A többi artézi kút adatai megbízhatatlanok. A neutrális zónát 20 méter mélységben véve fel, a levegő évi átlagos közép hőmérsékletét pedig 10 C foknak, a Kossuth Lajos-téri 282 méter mély artézi kút geotermikus grádiense 20'96 méternek adódik, a Vásártéri 432 méter mély artézi kútnál pedig 2TÖ8 méteres grádienst kapunk. Az új 878 8 méter mélységből fakadó, meleg vizet szolgáltató artézi kút adatai alapján számított geotermikus grádiens 19 53—19 97 méter. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy Szolnokon az eddigi megbízható adatok alapján 20—21 méternek vehetjük a vidék geotermikus grádiensét. A Nagy-Alföldünk északi részén azt látjuk, — az eddigi erre vonatkozó kevés pontos adat alapján, — hogy észak és északkelet felé a geotermikus grádiens kisebbedik és délre nagyobb lesz, továbbá, hogy a kisebb gradiensek az északnyugat-délkelet irányú törési vonalakkal bizonyos összefüggésben vannak, amint erről már a gyömről artézi kút ismertetésénél röviden megemlékeztem. Ilyen irányú tanulmány nem lenne érdektelen, előreláthatólag ennek nagy gyakorlati hasznát is látnánk, mert a geotermikus grá-