Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai
80 L1FFA AURÉL DR. felszín alatti mélységét, — amely a legtöbb helyen 20—30 m között ingadozik — átlag 25 m-nek és a geothermikus gradienst 30 m-nek vesszük, úgy ez adatokból a thermák mélysége 270—477 m-nek adódik ki. Mint ezekből látható, a mélység meglehetősen kicsi. Arra azonban elegendő, hogy e langyos források vizére se az évszakos, se a meteorologiai s klimatikus változások hatással ne legyenek. S hogy ez így is van, azt a közelítőleg állandó hőmérsékletükön kívül még a források változatlan vízbősége is igazolja. Forrásaink fennebb említett alacsony hőmérsékletét nem kell csupán az aránylag csekély mélységben keresnünk, Tulajdoníthatjuk ezt nagy részben vizük közvetlen lehűlésének is annál is inkább, mivel erre igen sok alkalom nyílik. A sok faktor közül, a mi közre játszhat, mint legfontosabb legelőször a megtett út hossza s a hévvíz feltörésének a sebessége jöhetne figyelembe, másodszor az a körülmény, hogy az alatt míg a felszínt eléri, mily mennyiségű s hőmérsékletű talajvízzel volt kénytelen keveredni. Mivel az előbbi kérdésre semmi adatunk nincsen, ez utóbbinak kell különös jelentőséget tulajdonítanunk. Mert nyilvánvaló, hogy minél jobban közeledik a hévvíz a felszínhez, annál nagyobb a mennyisége s annál alacsonyabb a hőmérséklete a föld repedésein leszivárgó s útjába kerülő talajvíznek. Tudva ezt és egyben meggyőződvén arról, hogy szóban levő forrásaink sehol foglalva nincsenek, — amivel a beszivárgó talajvíz ellen legalább a felszínen találnának némi védekezést — csaknem bizonyosra vehető, hogy a lehűlés a közvetlen oka forrásaink alacsony hőmérsékletének. Áttérve forrásaink közelebbi megismertetésére, előre kell bocsátanom, hogy részletesen csak az alsókékedi és gönci forrásokat volt alkalmam megvizsgálni. Az alsókékedi fürdő Mátyás-forrása a község K-i részén kiemelkedő Szárazhegy tövében, egy körülbelül 2—3 mtr átmérőjű s l-0 mtr mély medence fenekén, nagy pyroxen-andesit tuskók közül fakad. Állítólag már Mátyás király is ismerte, aki e kies helyen vadászatai alkalmával többször megfordult. Innen ered a forrás neve, vizének kékes színétől pedig a község elnevezése. 1 Tengerszínt feletti magassága saját méréseim szerint 236-5 mtr. A forrás vizének hőmérséklete saját megfigyeléseim szerint 20'5 HC (21 °C külső hőmérsékletnél) a medence közepén. Pontosabb hőméréseket végzett 1879-ben STOLLÁR GY. 3, amelyekre majd a víz chemiai alkatánál lesz alkalmam bővebben hivatkozni. Itt csak annyit említek, hogy a forrás torkában 24"C-t mért. A hőmérséklet a helyszínén nyert bemondás szerint tél idején se változik, amit STOLLÁR is állít. Hogyha e hőmérsékletekből a geothermikus gradiens és az indifferens zona fennebbi adatait felhasználva a forrás mélységét számítjuk ki, úgy az előbbi esetben 330 m-i, ez utóbbiban pedig 435 m-t tenne ki. 1 Magyarország vármegyéi és városai, i. köt. Abaúj-Torna vármegye. Budapest 1896., pag 361. - STOLLÁR QY : Az alsókékedi gyógyforrás chemiai elemzése. (Értekezések a természettudományok köréből. Kiadja a Magy. Tud. Akad. 9. köt. Budapest, 1880. XXI. szám, pag. 5.)
