Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

QÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNEK HYDROGEOLOGIAI VISZONYAI 75 c) A telkibányai Osvát völgynek, az egykori kőgát közelében rhyolitból, továbbá a Zsófia bánya mellett a Hollóházára vezető ösvény mentén, a perlit és rhyolit határán feltörő Kréda-patak forrása. A források e csoportjába tartoznak még: d) a telkibányai porcellángyár melletti, rhyolittufa és perlit határán fel­szálló, bővizű forrás, valamint az András- és Máriabánya közötti lejtőn, homokkő­s pyroxenandesit határán kiömlő kisebb vízbőségü forrás. Továbbá a Királykút, amely rhyolittufa és andesit határán jut a felszínre. Hogy már most az eddigiekben elsorolt szirti források a kőzetek repedése mentén, avagy — mint ez utóbbiak — a két különböző kőzet egymásra való településéből keletkezett érülés mentén jutnak a felszínre, arra nézve az előb­bieknél közelebbi adatokat nem sikerült találnom. A források másik és egyben nagyobbik része réteg forrásokat alkot, amennyiben mindeniknél egy kisebb-nagyobb lejtéssel bíró vízvezető- s alatta következő vízrekesztő-réteg konstatálható. Eltérés legfeljebb a vízvezető- s vízrekesztő-rétegek anyagának a különbségében s ezeknek egymáshoz viszonyí­tott kisebb-nagyobb távolságában mutatkozik. a) Ezek során első helyen említhetők a Gönc község csurgó kútjait tápláló források, amelyek a község K-i részén kiemelkedő ú. n.: Part lejtőjén szürke kavicsos homokból fakadnak. Vízrekesztőjük az a szürke, igen tömött, kövületmentes agyag, amely több helyen fel is van tárva s valószínűleg a szarmata emelet tartozéka. Miután rétegei Ny-ra dőlnek, ez tette lehetővé, hogy a források kellően foglalva, a községbe vezethetők legyenek, jelentékeny szint­beli különbségük pedig, hogy állandóan csorgó kutak vízellátására szolgáljanak. Három ily csorgó kút van a községben telepítve: egy a község közepén és egy-egy annak É-i és D-i részén. Vízbőségüket alkalmam volt kifolyójuk­nál megmérni, amely: az l-el jelzett Északi-fekvésű kútnál 1' alatt=0"025 1, lh alatt= 90 01, 24h alatt= 2.160-0 1. 2„ „ Középső „ „ 1' „ =0-319 „ lh „ = 1148-4 „ 24h „ =27.591-6,, 3 „ „ Déli- „ „ 1' „ =0-342,, lh „ =1231-2,, 24h „ =29.5488 „ 59.270-4 1. tesz ki. Az l-el jelzett kút jelentékenyen csekélyebb vízmennyisége a vezeték eldugulásának tulajdonítandó. Ezekhez hasonló réteg források táplálják Hejce község kútjait. Itt a források a község K-i részén az ú. n.: Csehországban, mintegy 5—6 m magas rhyolit­tufa lerakódás tövében fakadnak. Vízvezető rétegüket maga a laza likacsos rhyolittufa képezi, mig vízrekesztőjük vagy e tufába zárt, vagy pedig közvet­lenül ennek a feküjében levő agyagból áll. Mivel a források eredési helyének a tengerszínt feletti magassága a községénél jelentékenyen nagyobb, víz­vezetéket rendeztek be, a község különböző pontjain elhelyezett csappal nyitható s zárható közkutak táplálására. Utóbbi időben e vízvezeték eldugult, amit eddig nyilván anyagi okokból rendbehozni nem tudtak. Fonyban két bővizű forrás van a községbe vezetve, hogy annak két pont­ján elhelyezett, 1 — 1 csurgó kútját táplálja. Eredési s ezzel kapcsolatos egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom