Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A budapesti Hungária-forrás vize hőmérsékletének változásáról

36 WESZELSZKY GYULA. DR. A későbbiek könnyebb megértése kedvéért meg kell említenem még hogy a Szent Gellért-hegy Duna felőli oldala csaknem függőlegesen szakad le a mostani úttest magasságáig s innen, e terület rendezése előtt, gyenge lejtéssel esett a Dunába. E lejtő Duna felé eső részének kiegyenlítésekor és az úttest és hídfeljáró támfalainak építésekor tárták fel a hídépítők a forrás mostani kibukási helyét. Valószínű, hogy akkor a forrásüreg körüli márgalapok 4. ábra. még épek és szilárdak lehettek, mert nem tételezhető fel, hogy ellenkező esetben a forrásüreg felső részének egy darabját boltozatlanul hagyták volna. Az elmondottak alapján biztos, hogy a Hungária-forrás, nem a mostani fakadási helyén, hanem attól jóval távolabb tör elő a föld mélyéből, mert azt, hogy egy aránylag kis medencéjű állandóan csurgó forrás a légköri hőmérséklet változását a fentiekben közölt módon megérezze, csak az olyan forrásoknál észlelhetjük, amelyek földalatti útjoknak legalább egy részét 10— 12 méternél nem nagyobb mélységben teszik meg, mert e mélységen túl a légköri hőmérséklet változása már hatástalan. A Hungária-forrásnak a mélységből való feltörési helye tehát, a foglalási helyétől távolabb, valószínűleg a gellérthegyi sziklák függőleges falainak mentén van, innen a gyengén Duna felé hajló, közel vízszíntes márgalapok között, az úttest alatt jut a forrás mostani medencéjébe és útjának ezen részén, ahol